Az elektronikai és az építőipari cégek kerülhetnek helyzetbe elsősorban a szeptemberben induló Külpiaci növekedési támogatási programban (KNTP). A program indulását Szijjártó Péter külügyminiszter egy hete jelentette be, így számos kérdőjel van még. A részletszabályokat – köztük a támogatható iparágakat és gazdasági területeket – a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a programra vonatkozó, hamarosan megjelenő rendelete teszi majd közzé – válaszolt a Világgazdaságnak (VG) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. 

A külügyminiszter bejelentése szerint 

a hamarosan induló programban tízmilliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. A támogatás maximum a beruházási összegnek a felét érheti el, de nem lehet több négymilliárd forintnál, és az a cég kaphatja meg, amely vállalja, hogy magyarországi árbevétele a külföldi terjeszkedésből adódóan legalább annyival nő, amekkora támogatást kap a programból.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nagyon hamar kimerülhet majd ez a bizonyos keret

 – jelezte a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Felidézte, hogy a korábbi hasonló pályázatok felemás sikerrel zárultak, az elnyert támogatásnak nem sok kézzelfogható eredménye született, de ezúttal a termelővállalatok kerülhetnek helyzetbe. 

Éppen ezért ez a tízmilliárd forint kevésnek is bizonyulhat, főleg, ha a pénzt első körben elviszik a nagyobb cégek. A szakértő úgy véli, az építőiparban és az elektronikában érdekelt nagy cégek biztosan pályáznak majd.

A támogatás felhasználásával gyártósorokat telepíthetnek olyan országokban, amelyekben jóval olcsóbb a munkaerő, mint Magyarországon, a profitot pedig hazahozhatják, javítva Magyarország versenyképességét. Essősy Zsombor szerint 

a magyar gazdaság végre elérte azt a szintet, hogy a hazai nagyvállalatok – csakúgy, mint francia vagy német társaik már 20-30 éve Magyarországon – keletebbre fekvő országokban terjeszkedhetnek, betörhetnek az ottani piacokra. 

Ez a program egyelőre egy teszt, ez a keret nagyságából is látszik – vélekedett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint ezzel egy olyan rendszer kiépítése indulhat el, amely hosszú távon már nagyobb mértékben járulhat hozzá Magyarország versenyképességéhez. A program elsősorban azoknak a vállalatoknak lehet érdekes, amelyek például a belföldi munkaerőhiány vagy a piac mérete miatt nem tudnak tovább fejlődni, így új területek után kell nézniük. Bár a részletek még nem ismertek, de már a bejelentésben is olvasható volt, hogy a támogatás nem igényelhető kiemelt kockázatú országokra, és annak is elejét lehet venni, hogy egy belföldi cég a teljes hazai gyártósorát külföldre telepítse. 

A HEPA egyébként máris tervezi, hogy a rendelkezésre álló kereten túl további forrásokat von be. Jövőre várhatóan felülről nyitottá válik a forrás-előirányzat, tehát a jelenlegi keret nőhet a kormány egyedi döntése alapján.

A KNTP keretében igényelhető támogatás minimum 250 millió, maximum négymilliárd forint, emiatt akár három-négy nagy cég elvihetné a tízmilliárd egészét, ám a HEPA szerint ettől nem kell tartani. Az ügynökségnél arra számítanak, hogy a keretből számos céget lehet majd támogatni, 

de a korábban – például a Külpiaci növekedési támogatás során – szerzett tapasztalatuk is az, hogy az átlagos projektenkénti támogatás mintegy 1,5 milliárd forint. 

Az elbírálás szempontja a KNTP-ben is a benyújtott projektjavaslatok minősége lesz, és nem az igényelt támogatás mértéke. A HEPA a korábbi projekteknél öt-kilencszeres túljelentkezést regisztrált, a KNTP-nél is hasonló pályázói érdeklődéssel számol.