A bázisidőszaki árcsökkenés hamarosan elmúlik, a jegybanki kamatemelés pedig elejét veheti a forint gyengülésének, így az ipari termelői áremelkedés lassulhat – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A szállítási költségek és a globális erős kereslet árfelhajtó hatású, így a dinamika beesése nem várható. A szakértő hozzátette:
hosszabb távon, amikor a kereslet és a kínálat egyensúlya helyreáll és a fiskális, illetve monetáris politikák világszerte szigorodnak, akkor normalizálódhat az ipari árak alakulása.
Az ipari termelői árak a 2015-ös átlaghoz képest 23,7 százalékkal emelkedtek 2021 májusáig, egy év alatt 11,3 százalék volt a drágulás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Önmagában az ipari árak emelkedése nem okozna problémát, azonban a gyors drágulás idővel beépül a fogyasztói árakba, amit már a lakosság is érzékel, illetve a monetáris politika sem hagyhatja figyelmen kívül.
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) júliusi beszerzési menedzser indexében (BMI) a beszerzési árak további emelkedéséről számoltak be a felmérésben résztvevő feldolgozóipari szereplők.
A beszerzési árak részindexe 50 pont felett maradva és tovább emelkedve ismételt árnövekedést jelez.
Regős Gábor rámutatott:
a magyar ipar jelentős részben külföldre termel, így ebből az irányból kicsi az esélye az inflációba begyűrűzésnek.
Amennyiben a forint gyengül, illetve a nyersanyagárak vagy a szállítási költségek emelkednek, az rövid időn belül a magyar fogyasztói árakat is felfelé tolja, különösen, ha a gyártók, illetve kereskedők az árak tartós emelkedésére számítanak – tette hozzá az elemző.
Az ipari árak gyors növekedésében jelentős szerepe volt az energiatermelésnek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban a drágulás csupán 2,7 százalékos volt, így a fogyasztási cikkek inflációja mindössze 2,1 százalékot tett ki – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésében. A globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a világgazdaság folyamatai 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerek árainak emelkedéséhez – tették hozzá a jegybank szakértői.
A KSH adatai alapján a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ágazatban 35,8 százalékkal nőttek az árak a 2020-as átlaghoz képest.
A vegyi anyag gyártásban 29,8 százalékos a drágulás. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban 17,8 százalékos, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 10,8 százalékos áremelkedés volt. Az Eurostat összesítése alapján az erőteljes árdinamika nem magyar sajátosság, az EU-ban és az eurózónában átlagosan 9,6 százalékkal nőttek a termelői árak egy év alatt.
