Tavaly egészségügyi, gazdasági és érzelmi válsággal kellett megküzdenie a gazdaságoknak és az embereknek, a visegrádi országok büszkék lehetnek a válságkezelésre
– mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a visegrádi országok együttműködésének 30 éves évfordulója alkalmából tartott régiós jegybanki konferencián. A visegrádi országok rendszerváltásai sikertörténetek, amik hosszú utat tettek meg a piacgazdaság és a demokrácia eléréséig. A V4-es országokban a rendszerváltások során 5,1 millió munkahely szűnt meg. A magyar átmenet a sokkterápián alapult, ami a jegybankelnök szerint óriási hiba volt. A 2008-as válság után egészséges gazdaságpolitika alakult ki Magyarországon. Matolcsy György aláhúzta:
a V4-ek győzelméhez nem férhet kétség, amit arra alapozhatunk, hogy a belső forrásokat és a képzett munkaerőt sikeresen használják fel a térség országai.
A zöld átmenet egy kényszer, amit fokozatosan szabad csak végrehajtani. Nem szabad abba a hibába esni, amibe a rendszerváltáskor estek a döntéshozók, a klímaváltozás ellen nem a sokkterápia a megoldás.
Fenntartható forradalomra van szükség ahhoz, hogy megelőzzük a Föld felmelegedését
– hívta fel a figyelmet Peter Kazimir, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. Az ipari forradalmakhoz tőkére volt szükség, most pedig a jövő gazdasági modelljébe kell befektetnünk. A klímaváltozás tankönyvi példája a piaci kudarcnak, ezt a helyzetet nem képes a gazdaság önmagában kezelni. A jövő generációknak fenntartható, ellenálló gazdasági alapokra van szüksége, a következő 10 év döntései határozzák meg az emberiség sorsát. Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa összetett tervet dolgozott ki. Az elemzői kapacitások bővítését új programok kidolgozására használja fel az EKB, a környezeti fenntarthatósági jelentést fog publikálni, amiben a zöld eszközvásárlás lehetőségeit vizsgálják és a kockázatkezelést, illetve az eszközvásárlásokat a klímacélok teljesítésének szolgálatába állítják. Peter Kazimir hozzátette: az intézkedések az Európai Bizottság környzetpolitikájával összhangban lesznek bevezetve.
Erős mandátumot kapott a cseh jegybank a klímaváltozás elleni harchoz az országgyűléstől, azonban ez felelősséggel is együtt jár, a törvény alapján a jegybanknak támogatnia kell a kormány környezetvédelmi programját
– hangsúlyozta Jizi Rusnok, a Cseh Nemzeti Bank elnöke. Marta Kightley, a Lengyel Nemzeti Bank alelnöke rámutatott: a pénzügyi szektorra is hatása van a klímaváltozásnak, az intézmények sokkal sérülékenyebbek lehetnek az emelkedő átlaghőmérséklet miatt. A klímaváltozásnak hosszútávú hatása lehet az inflációra, sokkal gyakrabban változhat a pénzromlás üteme és a fogyasztói árak gyorsuló emelkedését okozhatja - tette hozzá a lengyel központi bank alelnöke. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet:
a zöld átmenet felgyorsítható a jegybanki beavatkozással.
A mezőgazdaság a lejelentősebb levegőszennyező nemzetgazdasági ágazat - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Zöldgazdaság kiadványából. A szálló por (PM10) 16,5, az ózon előanyagok 22,9, a savasodást okozó gázok 61 és az üvegházhatású gázok 12,4 százalékáért felel a teljes kibocsátások arányában. A legszennyezőbb gazdasági ágak közül a feldolgozóipar képezi a legnagyobb bruttó hozzáadott értéket a nemzetgazdaságban, elsősorban az energiafelhasználása (27,7 százalék) kiugró, de a hulladéktermelésben és a légszennyezésben is jelentős a szerepe. Az energiaellátás nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke arányát tekintve csekély, hulladéktermelése és üvegházhatásúgáz-kibocsátása számottevő, azonban a környezeti adók tekintetében a második legkisebb befizető. A szállítás, raktározás ezzel szemben a bruttó hozzáadott érték teljesítményéhez és a környezeti kibocsátásaihoz viszonyítva erősebben terhelt a környezeti adókkal.
Keretes írás:
A lakossággal fizettetné meg a bizottság a klímaharc kiadásait
A brüsszeli tervekben szereplő háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés csak elenyésző mértékben eredményezné a fogyasztás - és ezzel a károsanyag-kibocsátás - csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedésével járna - derült ki a Századvég elemzéséből. A Különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtaná az Európai Bizottság (EB) által kivetendő Az EB héten közzétett tervei szerint a háztartások épületeit és közlekedését sújtó új, központi karbonárazási rendszert vezetne be.
