A bruttó hazai termék idén 6 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal nőhet Magyarországon – húzta alá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az idei GDP-nél felfelé, a jövő évinél lefelé mutató kockázatok jelentkezhetnek. A magyar feldolgozóipar támogatja a kilábalást, már nyáron elérjük a válság előtti gazdasági aktivitást. Jöhet a negyedik hullám, azonban a lezárások várhatóan nem lesznek annyira szigorúak.
Az uniós források már idén megérkezhetnek – 13 százalék előleget utalhat az Európai Bizottság – azonban a helyreállítási alap 70 százaléka jövő év végéig akár meg is jöhet. Kicsi az esélye, hogy nem utal a bizottság. A jelentős államháztartási hiányt segítheti az EU-s pénzek késlekedése, az idei GDP-t nem befolyásolja érdemben az uniós források beérkezése.
A következő hónapokban lassulhat a drágulás, azonban novemberben 5,5 százalékig is felkúszhat a fogyasztói árindex, 2021 egészében 4,7 százalék lehet a pénzromlás. A maginfláció idén 3,4 százalék lehet. 2022 második felében a maginfláció 3 százalék, a fogyasztói árindex 3,5 százalék lehet, így
2022 második felében elérjük a jegybank által megcélzott inflációt.
A kamatemelésre azonban szükség van a forintárfolyam stabilizálásához, kismértékű erősítésére szükség lehet a cél eléréséhez. Kell a kamatemelés a cél eléréséhez, 350 körüli euró-forint árfolyam mellett teljesíthető a cél. Nem akarnak sokat emelni a kamatokon, a nyáron folytatódik az emelés.
A szeptemberi inflációs jelentéssel – amennyiben a külső környezet nem jelent problémát – akár meg is állhatnak a ciklussal.
1,2-1,8 százalék között lehet az alapkamat 2021 végén.
A piaci várakozások jelentős kamatemelést áraznak.
A VG kérdésére Török Zoltán rámutatott: a bázishatás támogatja az inflációs pályát, az üzemanyagok stabilizálódhatnak, a forintárfolyam erősebb – ezek a tényezők segítik az inflációs pálya megvalósulását és ellensúlyozhatja a lakossági várakozások beépülését a fogyasztói árakba.
Az eurózónában nem probléma az infláció
Az euróövezetben nem komoly probléma az középtávon 1,5 százalékkal kalkulálhatunk
– mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. Nincs olyan mint az USA-ban, ráadásul a bázishatások kiesése fékezheti az árakat. A belső kereslet nagyon dübörög, minden várakozást felülteljesít az ipar, a beruházás és a fogyasztás is. A kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot – elsősorban az iparban – a növekedési várakozások javultak az elmúlt hónapokban. A gazdaság motorja a háztartások fogyasztása, a lakosság vagyona nem sérült a válság alatt, ezt mutatja az 5-6 százalékos ingatlanár-növekedés, illetve a gyors hitelkiáramlás.
Kérdés, hogy ténylegesen kiesnek-e az inflációból az átmeneti tényezők, vagy sem. Első körben a mennyiségi lazítást foghatja vissza az EKB, jövő év első felében kerülhet erre sor, amiről a következő kamatdöntő ülések után derülhetnek ki részletek. Az alapkamat emelése várhatóan még évekig nem következik be.
Az EZ 5 százalék körüli mértékben nőhet idén, sőt, jövőre is.
Mi várható az USA-ban?
A Fed friss várakozásai alapján 2022 végére már meredekebb kamatpályát jelez – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. A hivatalos kommunikáció alapján jól halad az oltási kampány, a beoltatlanok körében viszont alacsony az oltási hajlandóság. Ennek nyomán módosítottak a várakozásokon, azonban hivatalos bejelentés még nem érkezett. Várhatóan decemberben jelenthetik be a mennyiségi lazítás ütemének visszafogását, illetve az ütem változását.
A maginfláció 1992 óta nem látott magas szinten van, amit zömmel az újranyitás húzott.
Érdemes a két éves átlagos inflációt nézni, így évente 2,5-3 százalék közötti áremelkedés jön ki. Az olajárak 80-85 százalékkal magasabbak. A megugró inflációt átmenetinek tartja a Fed, így áttekint rajta.
A munkanélküliségi ráta 5,9 százalék, mégis sokan mondanak fel, az üres álláshelyek alapján mindenkinek lehetne állása, de egyszerűen nem töltik be, ennek oka, hogy jellemzően a szociális távolságtartás nem megoldható ezekben a munkakörökben. Sokan nem érzik a késztetést a munkába álláshoz. Szeptemberben beindulnak az iskolák és kifutnak a többlet munkanélküli juttatások, így ekkor lehetséges változás a munkaerőpiaci passzivitásában. A béremelésekkel persze lehet operálni, 11-12 százalékos emelkedés volt egy év alatt, a cégek vadásszák az alkalmazottakat. A magas munkanélküliségre hivatkozhat a Fed, amikor a laza monetáris politikáját kritizálják.
Fiskális oldali támogatás nem várható olyan mértékben, mint korábban, amit a midterm elections is akadályoz. A 6 százaléknál gyorsabban nőhet, amire 1984 óta nem volt példa. Ekkora bővülés mellett nem szükséges ennyire laza monetáris politika. Az olajárak bázisának kiárazódása mérsékli az inflációs nyomást.
