Tizennyolc fő oka lehet az áramkrízisnek

Egy hónapot kaptak a villamosenergia piac hazai szereplői arra, hogy közöljék az energiahivatallal, hogyan vélekednek a magyar villamosenergia-ellátás kockázati készültségi tervének tervezetéről. A dokumentum azt írja le, hogyan előzhető meg az áramkrízis megelőzésére, ha pedig mégis bekövetkezik, mi a teendő.

A tervezetet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfőn tette közzé, véleményezésére pedig augusztus 26-i határidőt szabott. Elkészítése Magyarország uniós jogharmonizációs kötelezettsége. Az első kockázati készültségi tervet 2022. január 5-ig fogadja el és teszi közzé a MEKH, majd négyévente frissíti, esetleg gyakrabban is, ha szükséges.
A tervezettel kapcsolatos javaslatait a MEKH már tavaly decemberben iparági konzultációra bocsátotta, a konzultáció eredményeként pedig 18 releváns esetre azonosított forgatókönyvet. A relevancia egy két összetevős komplex mutató, amelynek egyik tényezője az adott esemény következményeinek súlyosságát, kiterjedtségét mutatja, a másik a bekövetkeztének valószínűségét. Ennek alapján nyolc elem (forgatókönyv) kapott piros színkódot, vagyis ezen esetek előfordulása lehet katasztrofális. Ezek az esetek a következők:

a rendszerüzemeltetők és a kiemelt rendszerhasználók IT-rendszere elleni kibertámadások, a kritikus eszközöket érő fizikai támadás, a vezérlőközpontot érintő fizikai támadás, a fosszilis tüzelőanyag hiánya, a világjárvány, a hőhullám, a szárazság, és a földrengés.

Kisebb viszont az esemény súlyossága, illetve előfordulásának veszélye a maradék tíz, sárga színkódú esetben. Ide tartozik a kiemelt beosztású személyzet túszul ejtése, zsarolása, fenyegetése, a bennfentes támadás, a vihar, a heves csapadék és áradás, vagy a téli extrém időjárási esemény. Az is „sárga”, ha kiesik a valós idejű rendszerirányításhoz szükséges kritikus információ, ha az áram fizikai áramlása eltér a piacilag menetrendezettől, ha az atom- vagy ipari baleset miatti olyan nukleáris vagy  más, tartós szennyeződés keletkezik, amely miatt a személyzet hosszú időre kiesik, továbbá, ha rendkívüli becslési hiba történik a megújulóenergia-termelésben, végül pedig, amikor erdőtűz pusztít.

A vonatkozó kormányrendelet szerint azt, hogy a felsorolt esetekben mi a teendő, a krízisterv tartalmazza, azt pedig, hogy szükség esetén a felhasználásból mely felhasználókat milyen ütemezésben kell kivonni (rotációs kikapcsolási rend, RKR), a rendszerirányító dolgozza ki. A krízistervet és az RKR-t is a hivatal  hagyja jóvá, az adott válsághelyzeti intézkedések bevezetéséről pedig a kormány dönt.

A tervezet (nyilvános munkaanyag) részletezi, hogy krízishelyzet esetén mik a rendszerirányító, az energiatermelők, az áram- és gázelosztók, a kereskedők, az egyetemes szolgáltatók teendői. Kiegészítő intézkedéseket is felsorol mind a 18 forgatókönyvhöz. Ebből egy példa: a hőhullámot tartalmazó 15. forgatókönyv kapcsán kiemeli, hogy a klímaváltozás miatt növekvő mértékben és jelentőséggel hathat a tartósan forró nyári időjárás, kánikula villamosenergia-rendszerre, e hatást pedig a rohamosan terjedő fotovoltaikus kapacitások csak részben képesek korlátozni. Mivel pedig adott értéket nem haladhatja meg az erőművek által a folyóba visszaengedett hűtővízzel kevert folyóvíz hőmérséklete, valamint tartós aszály és kánikula során jelentősen csökken a Duna vízhozama, míg a vízhőmérséklete emelkedik, számolni kell a Paksi Atomerőmű termelésének csökkentésével. Ennek kényszere az elmúlt évtizedben már napirendre került. A hőhullám és szárazság miatt hiányzó erőművi kapacitások pótlása rendszerszintű szolgáltatások igénybevételével, a szabályozási kapacitások kihasználásával, szélsőséges esetben teher-újraelosztással történhet, és igénybe vehető nemzetközi kisegítés is. A rendszerirányító Mavir Zrt. egyébként hat régiós rendszerirányítóval állapodott meg arról, hogy üzemzavar esetén kisegítik egymást. Listájáról a szomszédos országok közül hiányzik Szlovákia és Szlovénia – az utóbbival szándéknyilatkozatot írt alá –, szerepel viszont a nem szomszédos Lengyelország.