Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index értéke kismértékben tovább emelkedett a második negyedévben.
A piaci szereplők helyzetértékelése főként a baromfi, a szőlő-bor és szántóföldi növénytermesztésre alapozott termékpályákon javult, a többi alágazatban alapvetően stagnálás, minimális csökkenés figyelhető meg.
Azzal az élelmiszerpiac minden szereplője egyetért, hogy a nyersanyagok drágulása nem épült még be teljesen az értékesítési árakba. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves növekedési ciklusra is számítani kell.
A Takarék AgrárTrend Index értéke 32,1 pontra emelkedett 2021 második negyedévében a 48 pontos skálán, ami 0,1 ponttal magasabb az előzőnél. A Takarékbank bizalmi indexe már az ötödik egymás követő negyedévben javult folyamatosan, azonban még elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, amely évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési pályát feltételez az élelmiszergazdaságban. Alapvető bizonytalansági faktor a koronavírus-járvány, és a júniusi aszályos időszak várható következménye a kukorica-termékpályán.
A gazdálkodók az állati termékeknél a takarmányárakban további érdemi emelkedéssel nem számolnak, az értékesítési áraknál viszont mind a termelők, mind a feldolgozók várják, hogy a nyersanyagok drágulását érvényesíthessék.
Az európai gazdaságok újranyitása a vártnál hamarabb kezdődött el, azonban a többletkereslettel nem minden termékpályán indultak emelkedésnek az árak. Az aratás az őszi vetésű növényeknél rendben halad, árpából kifejezetten jó termés várható, továbbá a búza eddigi terméseredményi is bíztatók Magyarországon. A júniusi aszályos időszak miatt a kukorica terméseredményeiben a piac visszaesést vár, a bizalmi indexben ez a várakozás ténylegesen a harmadik negyedben jelenhet meg.
A fontosabb alágazatok közül kiemelkedő javulást mutat az elmúlt egy évben a baromfihús-termékpálya, a bizalmi alindexe négy negyedév alatt 50 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy a lengyelországi madárinfluenza-helyzet miatt az európai piac – főként a csirkehúsnál – keresletivé vált, ami miatt nőttek a termelői és a feldolgozói árak is. Elsőként itt tudták érvényesíteni a gazdálkodók a megnövekedett takarmányárakat.
Nem ilyen kedvező a helyzet a többi, állati terméket előállító termékpályán. A tejárak ugyan 5-7 százalékkal magasabbak a tavalyinál, de a megnövekedett költségszinteket ez a drágulás még nem tükrözi. A sertéshúsnál a német piaci helyzet alapvetően befolyásolja a hazai folyamatokat. A sertéshúspiac Európában, főként a némileg csökkenő kínai importkereslet miatt túlkínálatos, ez mind a hús, mind pedig az élőállatátvételi árakat nyomás alatt tartja. A tojás alágazatban egy év alatt majdnem 15 százalékkal csökkent a bizalmi index, az importtöbblet ugyanis lenyomja az árakat.
A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar idei évét a szeptemberi-októberi fejlemények jelentősen befolyásolhatják. Egyrészt a várakozások szerint a világszerte tapasztalható nyári aszály a kukorica terméseredményeit ronthatja, ami a jelenleginél is magasabb árakat vetít előre. Mivel a kukoricát az ipar is használja (bioetanol, izocukor, takarmány), így az árváltozás több fogyasztói szegmensben is éreztetheti hatását.
Az elemzői előrejelzések konszenzusa szerint a világgazdaságban egy nyersanyagpiaci szuperciklus indul. Ilyen jelenségről akkor beszélnek, ha az árak tartósan, akár egy évtizeden is túl emelkednek számos nyersanyagnál.
Az EU zöld célkitűzései miatt drágulnak a szén-dioxid kvóták, amin keresztül a villamosenergia 2022-ig akár 40–60 százalékkal is drágulhat.
A pandémia alatti termelésleállások, a kínálati korlátok, a nyitással járó gyors keresletnövekedés, az élénkítő gazdaságpolitikák, a zöldbefektetések erősödése egy új nyersanyagpiaci szuperciklust vetít előre. Ráadásul a szállítási költségek is jelentősen emelkedtek.
