– A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a minap jelentette be, hogy fokozottan ellenőrzi a pálinka-alapanyagként felhasznált barack és málna származását. Miért van szükség erre a kiemelt kontrollra, és kiknek van félnivalójuk egy esetleges razzia folyamán?
– A Nébih mint pálinka-ellenőrző hatóság kockázatelemzés alapján vizsgálja a pálinkát és a törkölypálinkát. Az idei rossz baracktermés és a már évek óta visszaszoruló málnatermesztés miatt ezek a kiemelt rizikójú gyümölcsök, mivel nagy a kísértés a külföldi olcsóbb alapanyag megvásárlására. A hivatal az adatbázisa alapján ki tudja szűrni a kockázatos előállítókat. Az ellenőrzéskor a nem jogkövető magatartást folytatók termékeit – amennyiben lesznek ilyenek – a tisztességes többség védelmében eltávolítják a piacról.
– Az idén több szempontból is változtak a pálinka-előállítás hazai adószabályai mind a magán-, mind pedig a bérfőzés tekintetében. Hogyan fogadták az érintettek a törvényi módosításokat?
– Úgy vélem, ön most a magán- és a bérfőzött párlatok adómentességére gondol legfőképpen, és nem a pálinkát érintő változásokra. A párlatfőzés magánszemélyek által történő előállításának az adómentességét sokan szabadságharcként élték meg. Ezzel kapcsolatban szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a Pálinka Nemzeti Tanács ellenségnek tekinti a privát főzőket. A PNT érdekvédelmi szervezet. Olyan pálinka-előállítókat képvisel, akik adót fizetnek az államkasszába. A közterheket, melyek a szektor vállalkozásainak a vállán nyugszanak, tehát fizetési kötelezettségeket jelentenek, az előállított termékek értékesítéséből befolyt bevételekből fedezik. Ha a piac, ahol ezek a cégek működnek, beszűkül, akkor ezzel párhuzamosan az értékesítési csatornákkal is ez történik. Ha tehát a magánfőzők nem tartják be az előírásokat, és a törvényben rögzített mennyiségnél többet készítenek, illetve azt kiviszik a piacra, akkor az a kereskedelmi főzdék forrásait fogja apasztani. Azzal a mennyiséggel, amennyit a privát főzők a jogszabályban meghatározottak szerint előállíthatnak, a kereskedelmiek még megbirkóznának, s békésen elférne egymás mellett a két csoport. Azonban sajnos többen félreértelmezik azt a kedvezményt, amelyet a jogszabályok biztosítanak.
Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatoknak pedig sajnálatosan nincs meg sem a szükséges humán erőforrásuk, sem a kellő tapasztalatuk.
Kontroll hiányában pedig igazából nincs visszatartó erő. Mi úgy gondoljuk, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka. Nézzük, miért hisszük ezt! Csak egyetlen példán hadd mutassam be. A legálisan kereskedelmi forgalomban lévő pálinkákat szigorú szabályok alapján állítják elő és értékesítik. Ma vannak olyan vendéglátóipari egységek, amelyek a költségcsökkentés érdekében úgy járnak el, hogy először is hivatalosan beszereznek kereskedelmi főzdétől származó pálinkából mondjuk kettő üveggel, majd amikor elfogy a termék, utántöltik azokat magánfőzésben készült párlattal, amelynek az előállítási körülményeiről a legjobb esetben is csak a vendéglátóhelynek vannak ismeretei, de a fogyasztónak nincsenek. Utóbbi úgy gondolja, azt issza, amit az üveg címkéje mutat. Mondhatnánk, ez egy orosz rulett. Ha szerencséje van a vevőnek, az elfogyasztott ismeretlen eredetű alkohol nem okoz egészségkárosodást. Összességében és röviden a kérdésére a válaszom az, hogy a pálinkaszektor szereplői a privát főzés jogintézményét el tudják fogadni mindaddig, amíg az utóbbit képviselők betartják a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat. Magánpárlat nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, ezáltal a kereskedelmi főzdék teljesíteni tudják a fizetési kötelezettségüket, amivel hozzájárulnak az állami feladatok megvalósításához. A bérfőzés adómentességétől azt reméljük, hogy akik korábban illegálisan készíttették a pálinkát, most visszatérnek a nagy szaktudást garantáló, ellenőrzött helyekre.
– Ön is utalt a gyümölcsök drágulására. Ez a pálinka árában is megjelenik?
– Ez nagy dilemma egy pálinka-előállító vállalkozás életében. Melyik ujjamat harapjam meg igazán? Szerintem nem mehetünk el a drágulás mellett, a terméket jelentős terheli. Ezt be kell építenünk az árainkba. A fogyasztói ár további növelését azonban a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. A főzdék nagy része most éppen a koronavírus-járvány rossz hatásait próbálja túlélni. Szeretnék csökkenteni az elmaradt forgalomból adódó veszteséget, s ebben az „újra játékba kerülni” törekvésben a drágítás nem feltétlenül alkalmazható. Szóval nagyon nehéz kérdés, mert ugyanakkor a főzdék nagy többségénél a pandémia után nem maradt tartalék, amellyel ezt a visszatérést a régi árakkal finanszírozni tudnánk. Azt mondom, egyértelműen ez kellene, de a piac újraindítása határozza meg, hogy mit bír el a pálinka.
– Egyszóval a koronavírus-járvány a pálinkafőzdéket is megtépázta. A keresleti oldalon mit tapasztaltak az eltelt egy-másfél évben?
– A piac az elmúlt két esztendőben nagyon megsínylette a zárásokat. Sajnos azt kell mondjam, jelentősen változtak a vásárlói szokások. Ez pozitív és negatív hatást egyaránt hozott. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vevők. Sokan elvesztették az állásukat, így nem a pálinkavásárlást részesítették előnyben. A vállalatok nem rendeztek céges bulit, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon pörgős, akkor termelik ki a következő esztendő első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak.
Most ez a „kitermelés” elmaradt. Ez mindenképpen negatívuma a pandémiának.
Ugyanakkor a szektor szereplői is próbáltak túlélni mint vállalkozások és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinka esetében is megnyíltak, vagy ott, ahol már működtek, nagyobb szerepet kaptak. Ezzel kapcsolatban megjegyzem: egyes főzdéknél a túlélésnek az volt az útja, hogy kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek, miután a forgalmuk jelentősen megcsappant. Ezt úgy kell érteni, hogy vagy csak pár üveget adtak el, vagy egyáltalán nem volt az adott hónapban pálinkaértékesítés. Az Agrárminisztérium megkeresésére fel kellett mérnünk a készletet a kereskedelmi főzdék nyilatkoztatásával, hogy kinél mekkora mennyiség áll rendelkezésre abból, amiből fertőtlenítőszer állítható elő. A keresleti oldalt most alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a járvány előttinek még mindig csak kis százaléka. A nagy fesztiválok elmaradtak. Sok fővárosi vendéglátóipari egység pedig ki sem nyitott.
– Remélhetőleg az ősszel nem torpan meg a nyitás folyamata, és inkább újra arról lehet majd beszélni például, hogy melyik magyar párlat a legnépszerűbb. A barackon kívül jellemzően mely gyümölcsből előállított hungarikum a legkeresettebb manapság?
– A klasszikus pálinkaízek két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva. Ha ez változik, akkor is csak nagyon lassan. A kulturált pálinkafogyasztás elterjedésével egyre nagyobb számban vannak azok, akik igénylik az új ízeket. Így mind nagyobb teret hódítanak a vadon termett gyümölcsökből, a bogyósokból készült termékek. Például a fekete ribizli, a szeder, a kökény, az áfonya, a som vagy a vadcseresznye is kedvelt alapanyag és keresett íz a piacon mint különlegesség. Az előző évi országos versenyen a győztesek között borzag- (gyalogbodza-) pálinka is jegyezte magát. Azt mondhatom nagyon határozottan, hogy a hagyományos gyümölcsök, tehát a szilva, a barack, a meggy, a cseresznye és a körte mellett szépen jönnek fel az egyéb, Magyarországon honos gyümölcsök. Ezeken túl azonban a szőlőből és törkölyből – legyen az fehér vagy kék – készült pálinkák is szép számmal vannak a piacon.
– Átlagosan milyen mennyiségben exportál hazánk pálinkát egy évben? Melyik országba kerül a legtöbb?
– Magyarország pálinkaexportja elenyésző. Pedig az utóbbi időben jelentősen beszűkült piac egyik feloldási alternatívája a kivitel lehetne. Azt azonban meg kell érteni, hogy a pálinka-előállítás költsége nagy. Árban sosem tud versenybe szállni az olcsóbb, alacsonyabb fajlagos költségű gabonaalapú italokkal. A gyümölcsből, minőségi gyümölcsből előállított pálinka árát meg kell fizetni. A tömeggyártás sincs a jellemzői között. Vannak főzdék, amelyek azért értek el sikereket külföldön, és most is vannak olyanok, amelyek nyitnak Ukrajna vagy éppen Románia felé. A Pálinka Nemzeti Tanács is próbál ebben segítséget nyújtani: a Németországban évente megrendezett ProWein borászati és szeszesital-kiállításon és vásáron részt vettünk már kiállítóként is, de az utóbbi időben a főzdéknek biztosítunk részvételi lehetőséget. A pálinkaexportnak azonban még nincsenek kialakult csatornái, a Magyarországon előállított mennyiségnek csak kis része kerül külföldre.
– Bár a pálya nehezített, a PNT az idén is megrendezi az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyt. Hogy állnak a nevezések, s mikor hirdetnek győztest?
– A 2021-es megmérettetés nevezési időszaka augusztus 16-án zárult le. Sajnos a járvány miatt kénytelenek voltunk elcsúsztatni a megelőző tréningeket, amelyeken a pálinkabírálók kiválasztása történik. Ebből adódóan csak a nyár második felében tudtuk kiírni a versenyt. Amiatt is lassabban jönnek a nevezések a szokásosnál, hogy ilyenkor az emberek nyaralnak, és a pálinkafőzők életében sem ez az időszak az optimális a nemes küzdelemre. Az előző évi főzésből már nincs választék, az ideiből meg még nincs. Sajnos ezzel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy a pandémia alatti fogyasztáscsökkenés miatt több előállítónak nincs új nevezhető pálinkája. De minden nehézség ellenére most is jelentkeznek a pálinkaházak, amelyeknek ezúton is köszönetemet fejezem ki. Szeptember 8-án, Nyíregyházán kezdődik az úgynevezett érzékszervi bírálat. Itt történik meg a nevezett pálinkák minősítése, de arról még nem mernék nyilatkozni, hogy mikor hirdetjük ki az eredményt. Egész egyszerűen azért, mert az elmúlt másfél évben a járvány miatt semmi sem volt biztos addig, amíg meg nem történt. Úgy hiszem, még mindig számolni kell ezzel.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A pálinkatörvény szerint a Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület. A szervezet a pálinka előállításának, származásának, minőségének, földrajzijelzés-oltalmának egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdításával, az előállítók képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el – rögzíti a jogszabály.
A cikk a Figyelő hetilap augusztus 26-i számában került publikálásra.
