BUX 51,958.75
+1.61%
BUMIX 4,194.84
+0.64%
CETOP20 2,420.49
+1.75%
OTP 17,455
+3.04%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+0.32%
-1.03%
+0.81%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.63%
RABA 1,290
+0.39%
-0.20%
-0.24%
-0.91%
0.00%
+0.72%
-2.78%
+3.16%
-3.61%
+1.22%
OTT1 149.2
0.00%
-0.88%
MOL 2,670
+0.38%
-1.33%
ALTEO 2,110
-1.86%
0.00%
-0.41%
EHEP 1,480
-7.21%
-0.41%
+2.36%
MKB 1,972
0.00%
-1.97%
-1.08%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
+0.51%
-9.01%
0.00%
+6.04%
-2.35%
+2.08%
NUTEX 14.78
-2.25%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 4,550
-1.09%
-0.98%
NAP 1,180
+5.36%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kevesebb lesz a sertés az emelkedő számú kocavágások nyomán

Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor.

A magyarországi vágóhidakon 2 millió 393 ezer sertést vágtak le 2021 első fél évében, 133 ezerrel, 5,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első felében mért 33,6 ezerről 39 százalékkal, 46,8 ezer darabra emelkedett az idei első fél évben. 

Az első féléves magyarországi sertésvágási adatok illeszkednek az uniós trendhez, hiszen – bár még csak az első öt hónapról vannak adataink – az Európai Unió legtöbb országában növekedett a vágásszám, a becslések szerint átlagosan mintegy 4 százalékkal

– mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Ebben szerinte nyilván szerepe van a bázishatásnak, hiszen tavaly a második negyedév a Covid–19 első hulláma miatti nagy lezárások időszaka volt, míg idén ugyanezen időszak végét sok helyen inkább a lassú nyitás jellemezte.

Fotó: Balázs Attila

A növekedésben valószínűleg szerepük van az idő előtti vágásoknak is.

Havi bontásban a magyar adatok is azt mutatják, hogy március és június között az idei vágásszám minden hónapban meghaladta a tavalyit. Ám a növekedés áprilistól szignifikánsan alacsonyabb átlagos vágási tömeggel járt együtt – hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor, mint egy évvel korábban. Ennek az az oka, hogy a tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat, mert a magas takarmányárak mellett minden ráhizlalt élősúlykilogramm csak növeli a veszteségeiket – magyarázta az elnök.  

A kocalétszám-csökkenésre külön is felhívta a figyelmet: a statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány csökkenése, ami kihathat a vágásszámra is.

A szarvasmarhavágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka volt tehén, 20 százaléka bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikáké a darabszám alapján 0,5, az üszőké pedig 9,7 százalékkal emelkedett 2021 első fél évében, ami trendfordulót jelezhet az évek óta tartó állománynövekedésben. Sőt, tavaly december és idén június között már 2,5 ezer darabos létszámcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal, de a 931,6 ezer szarvasmarha egyéves időtávban még így is 3,2 ezres növekedést mutat.

A juhvágások száma nagyot nőtt: a vágóhídra került 25,3 ezer állat 47 százalékos emelkedést jelez az előző év azonos időszakához képest. Baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A baromfiállomány túlnyomó része (79 százaléka) csirke volt, ebből 90,4 milliót vágtak, 3,4 százalékkal többet, mint 2020. január–júniusban.

 

Kapcsolódó cikkek