Folytatódik a Budapest-Varsó gyorsvasút előkészítése
Kiírta a feltételes közbeszerzési eljárást a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest-Varsó gyorsvasút magyarországi szakaszát érintő környezeti hatástanulmány elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyének megszerzésére – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményéből. Az ajánlattételi határidő 2021. október 28, melyet követően ha minden flottul megy a tervezési szerződést jövő tavaszig sikerül aláírni és 2023 végére vagy 2024 elejére a környezetvédelmi engedélyek is meglehetnek.
A környezetvédelmi tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján pontosítja a magyarországi szakasz nyomvonalát. A visegrádi országok fővárosai között a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő összeköttetés egy bécsi ággal a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is bekapcsolja majd a térséget.
A tervek szerint a nyomvonal Kelenföldtől indul majd a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. Ezt követően Győr után Pozsony felé Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyja el Magyarországot. A vonatok akár 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának. Ennek köszönhetően a vasútvonalon az osztrák és szlovák fővárosba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni, míg Varsó öt és fél óra alatt lenne elérhető.
A tervezett vonal Magyarország legfontosabb közlekedési folyosóját érinti, itt a legnagyobb a forgalom mind közúton, mind vasúton, mind repülőn. A nagysebességű vasút tehermentesítheti az M1-es vonalát és számos légiutat is kiválthat, így zöldíti az európai közlekedést, miközben az eddigi vasúthálózaton a felszabaduló kapacitásoknak hála nőhet a személy és teherszállító vontok száma.
Az előzetes kalkuláció szerint a gyorsvasúti járatokon évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a Balaton felé vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és a turizmus élénkülésében megtérülnének.
A most induló, a környezetvédelmi munkarészre az ITM idén nyáron nyert Európai Uniós forrásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alaptól, melyek a költségek 85 százalékát, mintegy 2 milliárd forintot fedeznek. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is. A kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítését szintén a NIF végzi.
