A munkaerőhiány már most, 50-60 százalékos kihasználtságnál is fékezi a növekedést a szállodaiparban, mert azok a szálláshelyek, amelyek reménytelenül próbálják feltölteni üres álláshelyeiket, nem tudnak sem több vendéget fogadni, sem az elvárt színvonalú kiszolgálást nyújtani. 

Elsősorban housekeepingből és felszolgálóból nincs elég: vidéken havi 300 ezer, Budapesten havi 350-360 ezer forintért sem találni általános iskolai végzettséggel szobaasszonyt. 

Az ágazat nemcsak más ágazatokkal, hanem a magasabb béreket kínáló Ausztriával is versenyez – jellemezte a helyzetet a VG-nek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Mint rámutatott: mindezek mellett drasztikus költségnövekedéshez vezettek az elszálló energia- és élelmiszerárak, valamint a folyamatosan dráguló szolgáltatások, olyannyira, hogy ezeket már az árképzésnél sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A szállodaipar gyorsított munkavállalói vízumot kér a külföldi munkavállalók számára a munkaerő-problémák mielőbbi kezelése érdekében, 

ugyanis az eddig zárva tartó létesítmények is elkezdtek újranyitni, mert az éledező nemzetközi turizmus növelte a keresletet. Miután az ágazat forgalma az előrejelzések szerint már 2022-ben visszaerősödhet a 2019-es szintre, több dolgozóra is lesz szükség. 

A hazai kereslet élénkítése és fenntartása érdekében az MSZÉSZ javasolja, hogy 2022-ben maradjon meg a SZÉP-kártya 400 ezer forintról 800 ezerre megemelt kedvezményes éves kerete és a kedvezményes adózása is. Az iszonyú költségnövekedés miatt a 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedéséből származó minimális pluszforrásra is szüksége van az ágazatnak – mondta Baldauf Csaba, aki mindezek mellett a szállodai alapszolgáltatások után az általános szervizdíj bevezetését is megfontolásra érdemes ágazati javaslatnak tartja. E bevételből a szálloda összes dolgozójának tudnának adni, ami javítaná a jövedelmi pozíciókat, hiszen már nemcsak a multinacionális cégekkel kell versenyezni, hanem a magasabb és ugyancsak emelkedő nyugat-európai bérekkel is. A szoba árának egy része alakulna át szervizdíjjá, amely tehát nem a meglévő árra rakódna. 

Fotó: VG

A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátóipar három éve még a közigazgatásból elbocsátott több ezer dolgozó átképzésében látott lehetőséget. 

Ennek segítésére indult el az a Ginop-projekt, amely a munkaerőpiaci kihívások kezelését célozta. A projektgazda, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (Vimosz) főtitkára, Böröcz Lajos a VG-nek elmondta, hogy az időközben túlhaladottá vált helyzet miatt módosítottak a célkitűzésen. A jelenlegi kihívásokra és piaci helyzetre adaptálva a pályázat során a sikeres toborzásra, hatékony kiválasztásra koncentráltak. Az anyag elkészült, már közzé is tették, hogy segítse az ágazatban dolgozók tevékenységét a kérdőívekkel, mátrixokkal, továbbá segítsen felmérni a jelentkezőknek azokat a gyengeségeit, erősségeit és képességeit, amelyek a meghirdetett munkakörhöz kötődnek, és azt is, hogy milyen területen lenne szükségük további képzésre. 

Még munkaerőhiány idején is fontos, hogy az új dolgozó az adott munkakörben valóban használható és hasznos legyen, és számára is azt nyújtsa az adott terület, amit elvár tőle. 

A turisztikai ágazatot a minimálbér-tárgyalásokon külön kellene kezelni, mert speciális helyzetben van, és a bérek terén mutatkozó rendkívül nagy általános elmaradás miatt az átlagnál súlyosabb terheket róna a munkáltatókra a kötelező emelés – mondta a Vimosz főtitkára.