Csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg 2020-ban a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének 41 tagja – közölte a Makisz pénteken.
Kiemelték: a megvásárolt állományból 72 milliárd forintnyi az ingatlannal vagy más vagyontárggyal fedezett, pénzügyi intézménytől vásárolt követelés. A banki fedezetlen termék – jellemzően személyi kölcsön vagy hitelkártya-tartozás – 133,2 milliárdot tett ki az állományból. A nem pénzügyi intézményektől, azaz közműszolgáltatóktól, telekommunikációs társaságoktól 111,9 milliárdnyi lejárt állományt vásároltak meg.
Bódizs Kornél, a Makisz elnöke elmondta, hogy 116 ezer esetben sikerült megállapodniuk az ügyfelekkel fizetési kedvezmény nyújtásáról.
A szervezet tagjai a jövőben is az ügyfél anyagi teljesítőképességét figyelembe véve mindig megállapodásra törekednek, ami a részletfizetés kedvezménye mellett összegszerű, a tartozás egy részének elengedését magában foglaló kedvezményeket is takarhat
– húzta alá.
A szervezet szerint a moratórium novemberi, részleges megszűnésével várhatóan megnő a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek száma. Az MNB adatai szerint jelenleg a lakossági hitelek mindössze 3 százalékánál van 90 napon túli késedelem – idézték fel, utalva arra, hogy a moratórium miatt ez az adat megtévesztő.
A pénzügyi piac kilátásait negatívan befolyásolja, hogy a tavaly márciusban bevezetett hiteltörlesztési moratórium együtt jár a felmondási moratóriummal – húzta alá az elnök. A moratórium egy időre azokat is megmentette, akik a veszélyhelyzettől függetlenül is mulasztásban voltak vagy mulasztásban lettek volna a törlesztőrészletekkel – fűzte hozzá.
Tavaly decemberben a jogosultak több mint 50 százaléka élt a moratórium lehetőségével, ami a szervezet megítélése szerint lényegesen magasabb a ténylegesen rászorulók arányánál. A moratórium óvatos, több lépésben történő kivezetését a Makisz ugyanakkor helyes döntésnek gondolja.
A Makisz elnöke szerint a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvényre égető szükség van. A szervezet egyrészt az adósok elérését segítő, másrészt a piac átláthatóságát biztosító szabályokat szorgalmazza. Másfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek elősegíthetik, hogy csak olyanok foglalkozhassanak a követelésekkel, akik alá vannak vetve az állami felügyeleti ellenőrzésnek, akik igazolni tudják a szakmai, pénzügyi és fogyasztóvédelmi ismeretek meglétét – jelezték.
