Legyőzték a boltokat az éttermek

Felülmúlta a vendéglátás forgalmi felfutása a bolti kiskereskedelméét, míg az előbbi 15,1 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, addig az utóbbi 10,8-del 

– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorának adataiból, amelyek az augusztus 21. és szeptember 17. közötti bevételek alapján a 2019-es, járvány előtti szinthez képest értendők. Becslése alapján a Blokkk.com rámutatott, hogy 

a vendéglátóhelyek szeptemberi, 144 milliárd forintos bevétele rekord, akárcsak a nyári hónapokban sorrendben mért, 130, 160, illetve 174 milliárdos érték. 

A KSH egyébként azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisidőszakként, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve objektívebb képet alkothasson heti monitorával. A statisztikai hivatal kimutatása az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. 

Igaz, az utóbbi a kereskedelmi szektor egyre fajsúlyosabb szegmense, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem részesedése júliusban 8 százalék volt, miután a forgalma 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vendéglátóhelyek és a boltok összesített többletértékesítését is felülmúlják néhány kategória részeredményei: ilyen az üzemanyag- (34,2 százalék) és a gyógyszer-kiskereskedelem (18,4). De két számjegyű bővülést tudhat magáénak az élelmiszer- és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (14,1) és az ebben az esetben külön vizsgált élelmiszer-, ital- és dohányáruszegmens (14,7). Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme a korábbi lejmenetet megtörve a vizsgált időszakban 4,8 százalékkal nőtt, az egyéb háztartási cikkek forgalma viszont negatív tartományban maradt, ezúttal a két évvel korábbi bázishoz képest 21,1-del teljesített alul, a kulturális, szabadidős cikkek értékesítése pedig 1,3-del maradt el a 2019-es szinttől.

A statisztikai hivatal kedden közli az augusztusi kiskereskedelmi adatokat. Viszonyításképp: júliusban a boltok forgalma a nyers adat szerint 2,5, naptárhatástól megtisztítva pedig 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelzésértékű, hogy a nyár közepén a növekedési ütem alacsonyabb volt, mint az azt megelőző három hónapban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint már önmagában ebből az adatból egyértelműen látszott, hogy a 

második negyedéves nagy felfutás után jóval mérsékeltebb bővülés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán. 

Ugyanakkor a számsorok júliusi alakulásában szerepet játszott a nyaralási szezon berobbanása, amely jobban kedvezett a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy 

a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak, mivel a bérdinamika továbbra is erőteljes, a munkaerőpiac pedig elérte a járvány előtti szintet. 

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusi növekedéséhez hozzájárult, hogy a gazdaság nagyjából korlátozásoktól mentesen működhetett, ám a külföldi turisták alacsonyabb száma még így is visszafogta a forgalmat. Úgy vélte, a kiskereskedelem bővüléséből valószínűsíthető, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben is kedvezően járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.