Az elmúlt hetekben bejelentett jóléti intézkedésekkel együtt is 5,9 százalék körül alakulhat jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány, emiatt nem lesz szükség megszorításokra – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, akit a VG arról kérdezett, mennyire veszélyeztetik a 2022-es hiánycélt a kormányzati bejelentésekben szereplő jóléti programok, illetve, szükség lesz-e bármilyen kiigazításra a büdzsében. A korábban ismertetett adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj vagy a fegyveres testületek hathavi bónusza után a miniszterelnök legutóbb a pedagógusok, az ápolók és a kulturális, valamint a szociális területen dolgozók béremelését jelentette be. Regős Gábor ugyanakkor jelezte, mindezek nem hagyják érintetlenül a költségvetést. A Századvég a szeptemberi előrejelzésében – amelyben még a családoknak járó adó-visszatérítéssel kalkulált – 5,4 százalékos 2022-es hiányt valószínűsített. Az elemző elismerte, hogy

a költségvetési törvény módosítására szükség lesz, mivel a gazdasági növekedés a bevételi, a bejelentett intézkedések pedig a kiadási oldalt emelték meg.

Fotó: Shutterstock

„Semmi olyan nem merült fel az elmúlt hónapokban, ami indokolná, hogy változzon az álláspontunk” – reagált a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki nem tart attól, hogy a jövő évi költségvetést felborítanák a kormány által bejelentett nyugdíj- és béremelési programok. Igaz, azt is hozzátette, a testület nem ülésezett, emiatt csak a személyes véleményét mondhatja el. Szerinte, ha megmarad a dinamikus növekedési ütem, akkor ezeknek a tételeknek bele kell férniük. Kovács Árpád az államadósságról is beszélt, jelezve:

az idén és jövőre szerény mértékben csökkenhet,

a KT itt sem változtatta meg a véleményét. Hangsúlyozta, hogy a stabilitási törvény előírása be lesz tartva. A kormány tervei szerint az idén 79,9 százalékra, jövőre 0,6 százalékponttal, 79,3-re mérséklődhet a GDP-arányos államadósság. A Századvég elemzője szerint ettől nagyobb csökkenés sem elképzelhetetlen, kedvező esetben a ráta 74-75 százalékra eshet, bár ez nagyban függ az uniós források beérkezésétől.

Az, hogy a kormány nem sieti el a hiánylefaragást, annak is tulajdonítható, hogy az uniós költségvetési szabályok várhatóan nem térnek vissza eredeti formájukba. Kovács Árpád szerint ez annak köszönhető, hogy megváltozott az a konszenzus, amely korábban a költségvetési szabályokat elég szigorúan húzta meg. Ma már egyre több olyan hang van, amely szerint nem is olyan nagy gond az eladósodottság mértéke, főleg, ha a gazdasági növekedés meghaladja az eladósodás ütemét. Ennek megfelelően pedig arra lehet számítani, hogy a maastrichti kritériumok országspecifikussá válnak, ami várhatóan magasabb hiányt eredményez.

Regős Gábor az államadósság devizaarányával kapcsolatban jelezte, a devizakötvény-kibocsátással az augusztus végi 17,3 százalékos szintről körülbelül 21 százalékra emelkedhetett, tehát így is alacsony, sőt, a visszavásárlások révén feltehetően az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) év végére ismét 20 százalék alá csökkenti majd. „A hitelfelvétel mindenféle hiányt fedez, nincs megcímkézve, hogy ezt most tankok vásárlására, nyugdíjprémiumra vagy orvosi bérekre fordítják” – tette hozzá. A kínai és az orosz hitelből finanszírozott beruházások kapcsán azt emelte ki, hogy itt alapvetően nem egy-egy hitel származása a kérdés, hiszen a hitel az valamilyen adósságot fedez, sokkal inkább az, hogy mekkora az az adósság, amelyet előbb-utóbb vissza kell fizetni.

Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, hogy mennyire vagyunk ezen országoknak eladósodva, ez az arány azonban vélhetően nem jelentős

– mutatott rá. A két új paksi atomblokk építésére felvett hitel eddigi részleteit (a második negyedév végéig) az ÁKK adatai szerint törlesztették, Kínától pedig még nem vett fel az ország célzott hitelt – jegyezte meg Regős Gábor.