Mint ismert, július 12-én gyakorlatilag percek alatt kimerült a Ginop Pluszban a rendkívül népszerű, 1.2.1-es technológiaváltó támogatási programban a forrás, a kérelmek beadását pedig az informatikai rendszer váratlan összeomlása is nagyban megnehezítette. A kiíró végül úgy döntött, minden beadott pályázatot befogad, és lényegében összevonta az előzetesen tervezett három beadási szakaszt, így 100 milliárd forint helyett végül a teljes 200 milliárdos pályázati keretet elérhetővé tette.

Fotó: Shutterstock

Végül 4803 pályázati anyagot fogadtak be, amelyek együttesen 465,2 milliárd forintos támogatást céloztak meg.

Azaz a megemelt kerethez képest is bő két és félszeres volt a túligénylés, a teljes kkv-szektorban mutatkozó, technológiaváltásra irányuló beruházási-fejlesztési igény azonban a 700-800 milliárdot is elérheti szakértők szerint. A kiíró mindenesetre vállalta, hogy a beadványokat mind értékeli, a kialakult pontok szerinti sorrend alapján pedig objektíven dönt a források kiosztásáról, vagyis a sorrend utólag nem számít.

A mostani döntés a Széchenyi 2020 pályázati információs portál szerint az eljárásrend szerinti lekérdezések alapján arról szól, hogy 1721 projektgazdának összesen 211,4 milliárd forintot ítéltek meg az irányítóhatóság döntése alapján. Sőt, már az első szerződést is megkötötték, annál a kedvezményezett számlájára 68,9 milliót folyósítanak. 

Az irányítóhatósági döntések alapján az átlagosan megítélt összeg ennél viszont magasabb: 122,8 millió forintra tehető.

A Ginop Plusz 1.2.1-es források iránti extrém keresletet az is fűtötte, hogy a termelő-gyártó iparvállalatok mellett ezúttal a kereskedők is felsorakozhattak a startmező előtt. Kiemelkedő volt az érdeklődés az autóipari beszállítók mellett a fém-, műanyag- és faipari vállalkozások részéről, de volt jó néhány jelentkező a gyógyszergyártásból és a feldolgozóipar számos ágából.

A hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el a fejlesztési projektekhez, s ez önmagában garancia volt a tömeges keresletre.

Bár Budapest ebből a körből is kimaradt, Pest megye nem, a központi régió fejlettebb, illetve fejletlenebb részein a beruházások 45, illetve 55 százaléka mögött állhat támogatás. Továbbá a Közép- és Nyugat-Dunántúlon is 55 százalék az irányadó, mindenütt másutt (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) 70 százalék.

Mivel a projektek 70 százaléka ingatlanberuházás is lehet, a kkv-szektor számtalan szereplője tervezett csarnoképítést, emellett pedig a nagy értékű termelő-gyártó berendezések is slágernek számítottak. Mivel az értékelési szempontok között 10-10 pont jár a tanácsadásra, képzésre, illetve a megújuló energia használatára is, ezért előzetesen számottevő aktivitást várt ezeken a területeken a piac.