Már a saját pénztárcánkon is jócskán megérezzük az áremelkedést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár jócskán megérezzük az áremelkedést saját pénztárcánkon is, a VG elemzői konszenzusa szerint ugyanis októberben óriásit ugrott az infláció: a szeptemberi 5,5 százalék után éves szinten 6,1-es drágulást várnak a lapunknak nyilatkozó szakértők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap közli első becslését az októberi fogyasztói árakról.
A jelentős pénzromlást már többször is előrevetítették az elemzők, a bázishatások miatt sokan már régóta betervezték a kiugróan magas inflációt, de a maginfláció és az adószűrt maginfláció is magasabb lehet a vártnál. Ráadásul a lapunknak nyilatkozó elemzők már az idei és a jövő évi inflációs előrejelzésükön is változtattak, rosszabb eredményt helyezve kilátásba:
2021-re már 4,9, 2022-re pedig 4,3 százalékos éves inflációt prognosztizálnak a korábbi 4,7, illetve 3,9 százalék helyett.
„Havi szinten a ruházkodási cikkek szezonális okok miatt átlag feletti mértékben drágulhattak, a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is a relatív gyenge árfolyam és a globális beszállítói láncok problémái eredményezhettek magasabb havi árindexet. Novemberben még tovább emelkedhet a pénzromlási ütem, így éves átlagban is a korábban vártnál magasabb, 5 százalékot közelítő lehet az infláció” – mondta a VG-nek Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
„2021 októberében az üzemanyagárak többszöri emelése az „egyéb cikkek üzemanyagok” árucsoport hó/hó árindexét 2 százalékra vagy afölé viheti. A többi árucsoportban nem várható jelentős változás. 2022-ben nem számolunk az üzemanyagárak ideihez hasonló drasztikus emelkedésével, azonban a továbbra is magas üzemanyag- és nyersanyagárak fokozatosan átgyűrűznek a többi árucsoport árindexébe” – húzta alá Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint is tovább emelkedhetett októberben az infláció.
A világpiaci energiaárak növekedése közvetlenül a magyar inflációban nem jelenik meg a háztartási energiaárak befagyasztása miatt, azonban közvetve, a többi termék, illetve szolgáltatás árán keresztül fokozatosan érezhetővé válik.
„Ennek nyomán az idén és jövőre is a korábbinál magasabb, 4,8, illetve 4,2 százalékos inflációra számítunk. Jövőre azonban az infláció kismértékben már lassulhat. Kérdés azonban, hogy a jegybank ki tudja-e húzni decemberig, azaz elegendő lesz-e novemberben az előre beharangozott 15 bázispontos kamatemelés, vagy már most nagyobb lépésre kényszerül” – figyelmeztetett Regős Gábor.
„Az energiaárak robbanásával drasztikusan romlottak az inflációs kilátások, miközben számos további nyersanyag ára is elszállt. Szeptember végétől 10-11 százalékkal drágultak az üzemanyagok. Eközben az élelmiszeráraknál is további gyorsulás várható, a tartós cikkek árai is jóval nagyobb mértékben emelkednek a korábbi várakozásokhoz képest. A gázárak növekedése szinte mindent érint, a műtrágyagyártástól, az állattartáson, a kertészeten, a sütőiparon és más élelmiszer-feldolgozáson keresztül a nehéziparig és az építőanyag-gyártásig. A gázárak elszállása beláthatatlan következményekkel járhat” – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
„Az idei év egészét nézve a korábban vártnál magasabb, 4,9 százalékos átlagos inflációval számolunk, mivel novemberben ismét tovább nőhet az infláció, elérve akár a 6,3-6,5 százalékot is. Nagy kérdés, hogy az egyre erősödő inflációra miként reagál majd a jegybank a novemberi ülésén. A beérkező inflációs adatok ugyanis egyértelműen meghaladják az MNB szeptemberben közzétett várakozását. Mindez végül magával hozhatja a változást a kamatemelési ciklus ütemében is, már akár novemberben. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jegybanknak nem a jelenlegi inflációs folyamatokra kell reagálnia, hanem az elkövetkező egy-két évre” – összegezte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese elmondta: az októberi inflációs várakozásukat tekintve a külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb. Az inflációs félelmek több, már jelenleg is velünk lévő forrásból táplálkoznak: dráguló élelmiszer- és berobbanó globális energiaárak, alapanyag- és félvezetőhiányok, ellátási láncok akadozása, szállítási nehézségek és árfelhajtó hatásuk. A bázishatások, illetve egyes felsorolt árfelhajtó tényezők várható átmeneti jellege és normalizálódása ugyanakkor az infláció lassulását hozhatja 2022 első felében. Ennek ellenére nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második fél évében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba.
