Milyen évet zárnak 2021-ben a hazai bankok?

Mivel az országnak sikerült V alakú kilábalást elérnie, a gazdasággal együtt a bankszektor is gyorsan kijött a pandémiás válságból. Emberként, bankárként, vezetőként, szülőként, gyermekként kihívásokkal teli időket élünk, új normákat alakít az élet, berögzött szokások tűnnek el. Ebben az újraformálódásban ha az ember, a cég nem képes lépést tartani, kiesik a játékból, és mások futnak be a célegyenesbe helyette. A helyzet és a verseny húz a teljesítmény felé. Ez a kiélezett helyzet is eredményezi, hogy a szektor a nehézségek közepette is jó eredményekről számolhat be. Egyrészt jelentős volt az új hitelezés volumene, de a moratórium is támogatta a magasabb mérlegfőösszeg fenntartását, hiszen emiatt a meglévő hitelállomány sem kopott ki a rendszerből. A nagyobb mérlegfőösszeg, a nagyobb hitelezési portfólió miatt számottevően nőttek a kamatbevételek, miközben a díjbevételek is jelentősen visszapattantak annak köszönhetően, hogy az ügyfelek inkább használták a banki szolgáltatásokat. Egy tétel azonban megváltoztathatja ezeket a pozitív számokat az év végén. Kérdés, milyen mértékben kell fair value-zni, azaz valós értékűre átváltani a babaváró hiteleket annak alapján, hogy jelentősen nőttek a kamatok Magyarországon. Ez valószínűleg jelentősen csökkenti az idei bevételt.

A Magyar Nemzeti Bank első féléves adatai alapján úgy tűnt, rekordévet zárhatnak a bankok. Ez reális a második fél év alapján is?

Igen,

a bevételek valószínűleg rekordszinten lesznek, saját becslésem szerint megközelítik a 800 milliárd forintot, de jelentősen nőttek a költségek is.

Biztos, hogy a szektornak kisebb céltartalékolásra lesz szüksége a már megképzettnél, figyelembe véve, hogy milyen kevesen léptek be a moratórium utolsó fázisába. Az már bankonként eltérő, hogy a 2020-ban megképzett céltartalékokat mikor szabadítják fel.

Fotó: MÓRICZ-SABJÁN SIMON / VG

Már talán kijelenthető, hogy az ország és a bankok is sokkal felkészültebben mentek bele a válságba, mint 2008-ban, de mennyire stabil a hazai bankrendszer?

Csak nézzük meg, mekkora tőkével rendelkeznek a hazai bankok! Vagy vegyük a moratóriumot, amelyet a bankszektor elvitt gyakorlatilag a saját vállán. Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy 2019-ben és 2020-ban sem fizettek osztalékot a bankok – az idén is csak az utolsó negyedévben egy minimálisat –, akkor láthatjuk, mennyire stabil a helyzet, hiszen ezek az intézkedések mind tovább erősítették a bankszektor tőkéjét.

A bankszövetség korábban méltánytalannak nevezte, hogy a moratóriumban lévő hitelkártya- és a folyószámlahitel-tartozások kamatait visszamenőlegesen kellett újraszámolni és a különbözetet visszafizetni. Ez mekkora lyukat ütött a bankok költségvetésén?

Ez egy piaci törvényszerűségeket felülíró pont volt. És nem is csak az összeg, hanem leginkább a visszamenőleges elszámolás és a könyvelés miatt, ami óriási kihívás volt. Már az elejétől mondtuk, hogy ezt a két kategóriát nem kellene a moratórium részévé tenni. Természetesen a törvénynek mindenben eleget teszünk, de nem tartjuk fairnek az eljárást.

Mennyire kiszámítható most a jövő? Persze bármikor jöhet egy újabb járványhullám, de most milyen évet várnak 2022-ben?

A gazdaság, beleértve a bankszektort is, már hozzászokott a pandémiás helyzethez. Ma már például sokkal kisebb a tőzsdei kilengés egy-egy újabb hullám esetében. Kisebb a makrogazdasági hatás is. Azt várjuk, hogy jövőre a hitelezés még tovább nő. Most mindenki próbál minél hamarabb a lehető legalacsonyabb kamattal hitelt felvenni, mert a kamatok biztosan emelkedni fognak.

Jövőre várhatóan a moratórium is befejeződik, a még bennmaradt szerződések is kifutnak. Nem tartanak attól, hogy ennyi fizetési nehézséggel küzdő ügyfél problémát okoz majd a bankszektornak?

Nem hiszem, hogy a még moratóriumban lévők többségének fizetési nehézségei lennének, főleg annak alapján, amit a bankszektor lát, azaz hogy mekkora a jövedelmük, inkább egy extra lehetőségként tekintenek erre továbbra is. De vegyük csak például a most október végi kilépéseket, nagyságrendileg a jövő júniusi megszűnés jóval kisebb hullámokat ver majd.

Az októberi kilépők vertek hullámokat?

Éppen ez az, hogy nem.

Az ügyfelek jelentős része, körülbelül kétharmada 19 hónap moratórium után gyakorlatilag minden probléma nélkül folytatta a törlesztést.

Még csak a néhány napos csúszások sem voltak jellemzők. Sokkal jobb a kép, mint ahogy sokan várták. Egyrészt az emberek megtakarítottak, másrészt felkészültek a moratórium lezárására, de harmadrészt, ami a legfontosabb, a jövedelmi helyzetük lehetővé teszi továbbra is a törlesztést. Sokan ráadásul új hitelt is vettek fel a moratóriumban.

Ez is jelez valamilyen fokú bizalmat a pénzintézetek iránt, mit tapasztalnak, a lakosság mennyire bízik most a bankokban?

A pandémia alatt jelentősen nőtt a bizalom a bankszektor iránt. Szinte az összes fiók végig nyitva volt, a call centerek működtek, a hitelezés rekordszinten volt, és ezen túlmenően a bankszektor megpróbált különböző jótékonysági akciókkal is nyitni az ügyfelek felé, ez mind növelte a bizalmat. Arról nem is beszélve, hogy végre ez volt az első gazdasági válság, amelyért nem a bankokat tették felelőssé.

A rendkívül felfűtött ingatlanhitelezés sem okozhat majd problémát? Vannak, akik már most sötét felhőket látnak a lakáspiac felett.

Az ingatlanárak 2010 elejéhez képest majdnem megduplázódtak, ami valóban brutálisnak néz ki. De ha összevetjük a budapesti átlagos négyzetméterárat a pozsonyival vagy a prágaival, akkor jóval barátságosabbnak tűnik a helyzet.

A bankszövetség már többször, de eddig hiába kérte a bankadó megszüntetését. Remélnek még ebben változást?

Egyebek között azt kívántuk magunknak a karácsonyfa alá, hogy Magyarországon garantálják a fair és transzparens működést a bankszektorban, amelyben mindenki ugyanolyan eséllyel indulhat.

Egyetlen banknak sincs problémája a versennyel, de nem szeretjük, ha lejt valaki felé a pálya. Csak a legfontosabb extra terhek – bankadó, szanálási alap, OBA, Beva és a felügyeleti díj – 2020-ban a bankszektor összköltségének több mint 10 százalékát tették ki.

Az idén ráadásul több teher mértéke is nőtt, és akkor még nem beszéltünk a tranzakciós díjról és egyéb extra költségekről, amelyeket a bankoknak be kell fizetniük. Így nagyon nehéz felvenni a versenyt a külföldről ide pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégekkel. Természetesen megértjük, hogy az államnak szüksége van extra bevételre, de vannak ötleteink, hogyan lehetne ezt az összeget máshogy előteremteni.

Például?

Például a készpénzállományt lehetne csökkenteni az elektronikus átutalások ingyenessé tételével, de emellett bizonyos készpénzes tranzakciókra, fizetésekre vonatkozó adók emelésével, amiből extra bevétele keletkezne az államnak.

Szeptemberben is megfogalmaztak hasonló javaslatokat a fenntarthatósági csomagjukban. Ezekben sikerült előrelépni?

Folynak az egyeztetések, aktív az együttműködés, de konkrétumokat nem szeretnék mondani. A fenntarthatóságban egyébként a magyar  jegybank abszolút éllovasnak számít, de mi is próbáljuk felvenni a tempót. Még az elején vagyunk az útnak, de legalább elindultunk.

Milyen tendenciákat látnak a készpénzállomány és a kártyás fizetés területén?

Noha a járvány inkább az elektronikus fizetés felé terelte az embereket, a készpénzállomány továbbra sem csökkent. A következő időszakban viszont érdekes lesz figyelni, hogy hogyan hat erre a rendkívül magas infláció, az ugyanis arra ösztönzi az embert, hogy bankba tegye a pénzét, esetleg befektesse.

Magas infláció idején nem jó párnacihában tartani a pénzt.

A jegybank alelnöke korábban azt mondta lapunknak, hogy vizsgálják például a PIN-kód nélküli vásárlási limitet megemelésének a lehetőségét. Ezt a bankok is támogatnák?

Az ötezer forintról 15 ezer forintra való emelés nagyon jó ötlet volt az aktuális pandémiás helyzetben. Növelte az ügyfelek komfortérzetét a fizetéseknél az, hogy a PIN-kód beütése miatt nem kellett a bolti billentyűzetet használniuk. Az, hogy pontosan meddig lehetne emelni a limitet, nehéz kérdés, de mindenesetre a jelenlegi átlagos bankkártyás vásárlás nyolcezer forintos, aktuálisan nem indokolt a további emelés. Szerencsére a csalások száma nem nőtt a limit emelése miatt, igaz, ehhez kellett az is, hogy a biztonságosabb lett az elektronikus fizetés.

Ugyanakkor egyes hírek szerint sok bank nem látja értelmét ennyi fiókot fenntartani, inkább az applikációk felé terelik az ügyfeleket. Ebben hol tart a hazai bankrendszer?

Van olyan bank Magyarországon, amelynél a járvány alatt megduplázódott azoknak az ügyfeleknek a száma, akik csak mobilbankon keresztül bankolnak, tehát még a számítógépet sem kapcsolják be. Ők a legaktívabbak, sokkal gyakrabban néznek rá a számlájukra. Az viszont biztos, hogy továbbra is szükség lesz olyan emberekre, akik értenek a pénzügyekhez, és segítenek. Várható, hogy a fiókok száma csökken, de ugyanúgy szükség lesz emberi interakciókra, tanácsadásra, mint most.

Vannak új belépők is a bankpiacon, például a Revolut. Ez hogyan hat a hazai bankszektorra?

Az ügyfélszámokon már kimutatható a hatás, ezért is kéri a bankszövetség – ahogy már említettem –, hogy minden szereplőre egyformán vonatkozzanak a szabályok. Az biztos, hogy miattuk a bankoknak gyorsítaniuk kell a digitalizáción. Fejlődnünk kell, de hiszünk benne, hogy az ügyfelek is tisztában vannak vele, hogy ha ilyen pénzügyi szolgáltatókhoz teszik a pénzüket, milyen kockázatokkal kell számolniuk.

Új piaci slágertermék a zöldhitel. Mekkora lehetőséget látnak a bankok a zöldítésben?

A zöldhitelek, azonkívül, hogy az ügyfelek számára kedvező lehetőséget jelentenek, makrogazdasági szempontból is fontosak. Ugyanakkor ma nehéz meghatározni, hogy pontosan mi is a zöld. Főleg azt, hogy mi számít majd zöldnek például három vagy öt év múlva! A gazdaságnak minél hamarabb át kell kapcsolnia a fenntarthatóságra, ugyanakkor az átmeneti időszak rendkívül fontos lesz. Ha most valaki naperőművet akar építeni, minden bank kínál a számára hitelt: óriási verseny alakult ki. Ám szénerőmű építését ma már senki sem finanszírozza. Márpedig egy darabig még biztos, hogy az utóbbiakra is szükség lesz.

A jegybank az utóbbi hetekben elkezdte jelentősen emelni az egyhetes betéti kamatokat, a forinttendereken sorra dőlnek a rekordok. A bankok hogy értékelik most a helyzetet?

Az MNB volt az első, amely elkezdte a monetáris szigorítást, de azóta nagyon gyorsan változnak a dolgok. A külföldi hatásokat is figyelembe kell venni, de itthon úgy nehéz szigorítani, hogy mellettünk továbbra is 24 órán keresztül működik a nyomdagép. Természetesen lekövetjük az MNB monetáris politikáját, viszont ahhoz, hogy hosszabb távon ez fenntartható legyen, mindenképpen szükség van a monetáris és a fiskális politika együttműködésére.