A harmadik negyedév 6,1 százalékos gazdasági növekedéséből 2,8 százalékpont mögött a háztartások fogyasztása állt, amelyből egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a kiskereskedelem. Ez a trend jellemezheti az év végét is
– mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az ez irányú negyedik negyedéves várakozásokat az ipari termelés gyengélkedése is táplálja, ugyanis éves alapon sorozatban harmadszor csökkent októberben a kibocsátás, legutóbb 3,4 százalékkal. Ráadásul az alkatrészhiány miatt alulteljesítő autógyártás és az elektronikai ipar az exportpozíciókat is jelentősen rontja. Ugyanakkor a boltok forgalma immár hét hónapja nő, a bővülés üteme az 5-6 százalékos sávban stabilizálódott.
A beruházások mellett idén a belső fogyasztás is stabil komponense a magyar gazdaság növekedésének. Azon belül viszont az elemző szerint egyelőre kérdés, hogy átmeneti vagy tartós-e az átrendeződés, miszerint a szolgáltatások igénybevételével szemben egyre többen választják az elmaradt vásárlások pótlását. Mindenesetre a hatást fokozhatják a jövedelempótló intézkedések, a hitelmoratórium meghosszabbításából, a nyugdíjprémiumból, illetve az szja-visszatérítésből fakadó többletfogyasztás várhatóan még inkább a kiskereskedelem malmára hajtja a vizet. A vásárlási kedvet egyedül a magas fékezheti, nemzetgazdasági szempontból ugyanakkor az sem mindegy, hogy a bolti beszerzések tárgya magyar termék vagy importáru, hiszen az utóbbi nem a hazai GDP-t gyarapítja.
A kiskereskedelem 5,7 százalékos októberi növekedésénél is biztatóbb adatsorok köszönnek vissza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorából, október 22. és november 18. között ugyanis 14,1 százalékkal haladta meg a boltok forgalma a járvány előtti szintet. Viszonyításképp a vizsgált időszakban a vendéglátás ennél kisebb, 11,7 százalékos pluszban zárt. Fontos részlet, hogy a hagyományos adatközléssel szemben a heti monitorban 2020 helyett 2019-re tekint bázisévként a statisztikai hivatal, hogy a Covid-válság hatásait kiszűrve objektívebb képet alkothasson.
Legalább ilyen lényeges, hogy az online kasszaadatokra támaszkodó statisztika a rekordokat döntögető webáruházak forgalmát nem is tartalmazza. Jelzésértékű, hogy az online és csomagküldő értékesítés tavaly lépte túl először az 1000 milliárd forintot, ehhez képest idén már októberben 1037 milliárdon állt a számláló.
Bár heti monitorában az utóbbi időszakban többször is mért 10-12 százalékos bővülést a KSH, a 14,1 százalékos növekmény várakozáson felül reményt keltő. Felfelé az üzemanyag-kereskedelem lógott ki 48,5 százalékkal, igaz, a vizsgált periódusból csak néhány nap tartozott a literenként 480 forinton maximált hatósági üzemanyagár időszakába. A gyógyszereladás 32,6 százalékos pluszban zárt, a patikákat megrohanták a Covid negyedik hullámától való félelem és az influenzaszezon miatt.
Az év végi kilátásokat tekintve a kormány és a szakma is bizakodó. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkár azt emelte ki a VG-nek, hogy az utolsó negyedév hagyományosan a legerősebb időszak a szektorban. Októberben a különböző kedvezményes akciók, kuponnapok, novemberben a Black Friday, decemberben pedig a karácsonyi vásárlások pörgetik fel a forgalmat. A tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek közül csak a műszaki és bútorboltok nem érték még utol korábbi önmagukat, de összességében a szakpolitikus arra számít, hogy stabil évet zárhatnak idén a kiskereskedők. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig azt emelte ki, hogy ha az év végéig érvényben maradnak a korlátozások a környező országokban, miközben Magyarországon a kötelező maszkviselés és a távolságtartás betartása mellett a boltok végig nyitva lehetnek, jó eséllyel ledolgozhatják a pandémia miatti veszteségeket a hazai kereskedők.
