A jelen agráriuma a precíziós gazdálkodásról szól, mégis úgy szoktunk erről beszélni, mintha valami futurisztikus dolog lenne. Nagyon le vagyunk maradva e téren a régi uniós tagállamokhoz képest?

Először is le kell szögeznünk, hogy a precíziós gazdálkodás elterjedése, elterjesztése már nem szimplán kényelmi kérdés. Nélkülözhetetlenné vált az élesedő globális versenyben, és hatalmas segítség a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban: a termelési szint fenntartása mellett csökkenti a termelési költségeket, hatékonyabbá teszi a természeti erőforrások felhasználását. Természetesen Nyugat-Európa előrébb tart, mivel már régóta foglalkoznak a mezőgazdaság digitalizációjával és a precíziós gazdálkodással. Célunk éppen ezért a minél gyorsabb felzárkózás, amelyben meghatározó szerep jut Magyarország Digitális agrárstratégiája megvalósításának és a Digitális Agrárakadémia elindulásának. Az utóbbi megteremti a digitális technológia megismerésének, kipróbálásának és a szükséges alapismeretek megszerzésének lehetőségét a mezőgazdasági termelők és az agrárgazdaság más szereplői számára is.

Ehhez társulnak források is?

A kormány és az Agrárminisztérium tetemes összegekkel támogatja a mezőgazdaság modernizációját, a digitális technológia fejlesztését, a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzését: júniusban százmilliárd forint keretösszeggel meghirdettük a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívást, a támogatási kérelmek benyújtására november 19-ig volt lehetőség. Nagy örömünkre szolgált, hogy a gazdálkodók 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet, így elmondható, hogy erre az általunk is fontosnak tartott területre a tervezett forrásokhoz képest jóval nagyobb igény van. A felhívás keretében megszülettek az első döntések, 357 kérelem részesülhet 32,25 milliárd forint támogatásban.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A közös agrárpolitika új feltételrendszerei, ha jól értjük, még teljesíthetők lennének. De van a bizottságnak egy stratégiája, azt mindenképpen figyelembe kell vennünk?

Tulajdonképpen az Európai Bizottság szerint az Európai zöldmegállapodást és az abban szereplő Termőföldtől az asztalig (Farm To Fork) és Biodiverzitás (biológiai sokféleség) stratégiában foglalt számszerű célkitűzéseket kellene figyelembe venni a közös agrárpolitika (KAP) következő alkalmazási időszakában. Ennek kapcsán azonban mindig is azt az álláspontot képviseltük, hogy egyetértünk a törekvésekkel, azonban a célkitűzésekhez nem kapcsolódik hatástanulmány. Enélkül a számszerű célkitűzések nem vállalhatók. Ezen túlmenően pedig a stratégiák jelen formájukban nem rendelkeznek jogi kötőerővel. Ennek ellenére a bizottság folyamatosan próbálkozik valamilyen módon kikényszeríteni a tagállamoktól ezeket az aránytalan vállalásokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a közös agrárpolitika feltételrendszerét már eleve úgy határozták meg a reformfolyamatok során, hogy az zöldebb, környezeti és klímaszempontból sokkal ambiciózusabb legyen. Így számos olyan új eleme van, amelyek megfelelő eszközöket nyújtanak a klímaváltozás elleni védekezésben, a természeti erőforrások fenntartható használatában és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A zöldmegállapodásban foglalt célok jelenleg még kiforratlanok.

Mik a magyar stratégiai terv főbb irányvonalai, amelyek megalapozhatják a KAP-források lehívását?

A magyar stratégiai terv elkészítése során a tervezésbe folyamatosan bevontuk a szakmai szervezeteket, többször is megkérdeztük a gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások véleményét, építettünk az elmúlt tíz év ágazati eredményeire és támogatáspolitikai tapasztalataira, figyelembe vettük az eredményes versenytársak jó gyakorlatait és a 21. század legfontosabb kihívásait. Ezért az elkészült terv megfelel a magyar agrárgazdaság érdekeinek, történelmi fejlődési lehetőséget kínál a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések számára. Fontos alapelv, hogy a stratégiai tervben szereplő intézkedések által úgy tudjon a magyar agrárgazdaság megfelelni az egyre hangsúlyosabbá váló környezetvédelmi és éghajlat-politikai előírásoknak, hogy közben a versenyképesség területén is sikerüljön előrelépni. Ezért a forrásfelhasználás tervezésénél a hatékonyságot és a versenyképességet növelő fejlesztések támogatására fektettünk nagy hangsúlyt. Ráadásul a beruházási támogatások igénybevétele egyszerűbbé, rugalmasabbá válik. Emellett érdemes kiemelni, hogy megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a termelés- és jövedelembiztonságot nyújtó területalapú támogatás, új elemként a közvetlen támogatások között is lesz környezeti  többletvállalásokat kompenzáló támogatási forma. A korábbinál is szélesebb eszköztár ösztönzi majd a generációs megújulást, a tudásátadást és az innovációt.

A vidékfejlesztés nem csak az agrártermelés és az élelmiszeripar fejlesztéséről szól. Milyen egyéb eszközök állhatnak rendelkezésünkre a vidék felzárkóztatására?

Az Agrárminisztérium külön figyelmet fordít a legapróbb kistermelőkre, számukra 2020 októberében hirdettük meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új pályázati csomagot, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás. Ennek keretében eddig csaknem 3800 kérelmező részesült 20,71 milliárd forintnyi támogatásban. Annak érdekében pedig, hogy a kistermelők ne csak előállítani, hanem értékesíteni is tudják a portékájukat, 13 milliárd forint keretösszeggel meghirdettük a Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése című pályázati kiírást is, amelynek kapcsán eddig 122 támogatási kérelem vonatkozásában 9,39 milliárd forint odaítéléséről született döntés. Fontos megemlíteni az önkormányzatok és önkormányzati társulások részére elérhető, Külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázati felhívást is, ennek keretében a támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2022. november 30-ig lesz lehetőség. A kiírás kapcsán az első döntések megszülettek, 180 kérelem részesülhet 28 milliárd forint támogatási összegben. Az 50 milliárdos keretösszeggel 2021. november 23-án megjelent, Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése című felhívás legfőbb célja pedig a vidéki térségekben működő, mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő szálláshely-szolgáltatói tevékenységeinek támogatása, az általuk kialakított és működtetett turisztikai szolgáltatások továbbfejlesztése, valamint a jövedelemszerzés és a foglalkoztatás erősítése. A felhívás keretében a támogatási kérelmek jövő év januárjában lesznek még benyújthatók.

A termőföld kérdésköre tulajdoni viszonyok, birtokméretek szempontjából már rendezettnek tekinthető?

A kormány és az agrártárca is minél szélesebb körben törekszik arra, hogy egyre több gazda juthasson földhöz, ezt mutatják a számok. A 2010 előtti – javarészt pályázati eljárás nélkül bérlői pozícióba került – haszonbérlők számát a kormány majdnem a tizenötszörösére növelte. A nyilvános pályázati eljárást követően az állami földek használati jogához a korábbinál tizenötször több földműves juthatott hozzá. Az állami földet bérlők száma – szemben a korábbi kormányok ideje alatt jellemző, alacsony mértékű, kevés gazdát érintő, a nagybirtokot előnyben részesítő földhasználattal – 2010 óta mintegy 600-ról 7500 fölé emelkedett. A 2010-es 50-50 százalékos arányhoz képest a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett terület 60 százalékát már természetes személyek használták 2019-ben. A Földet a gazdáknak program haszonbérleti pályázatainak rendszerében a kisbirtok-nagybirtok arány 80-20 százalék, az átlagos haszonbérelt birtoknagyság 25 hektár.

Agrárszempontból az uniós energiaválság milyen konzekvenciák levonására ösztönöz?

A növekvő energiaárak és az ennek hatására emelkedő műtrágyaárak rávilágítanak az inputhatékonyságot növelő fejlesztések és a megfelelő nagyságú pénzügyi tartalékok fontosságára. Ezért is van kiemelkedő jelentősége annak, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési program megnövelt hazai társfinanszírozásának köszönhetően már 2021-ben elindított egy nagyszabású beruházási támogatási programot, amely a következő években folytatódni fog. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a jövedelempótló agrártámogatások (például az alaptámogatás, a termeléshez kötött támogatások, a terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások és a nemzeti támogatások egy része) pénzügyi biztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, tartalék képezhető belőlük a mostanihoz hasonló válságokra, valamint felhasználhatók a beruházások önrészének finanszírozására is. Fontos emellett az is, hogy a műtrágya-forgalmazók partnerként viszonyuljanak a gazdálkodókhoz, és ne úgy, mint például a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, visszaélve a helyzetével és megfenyegetve őket, mindezt azután, hogy kartellezésen kapták rajta. Ez például teljesen elfogadhatatlan.

Drágulnak az input anyagok, drágul a termelés, emelkedik a gabona, a kukorica, a szója ára. Az egekbe szökő takarmányár igen nagy kihívás az állattartó ágazatoknak. Milyen lépésekkel igyekeztek a segítségükre lenni?

Az emelkedő energia- és inputárak enyhítése érdekében az elmúlt évekhez hasonlóan az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól, vagyis október 18-tól előleget fizetünk a gazdálkodóknak. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása – maximum 85 százalék lehet. A gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekre a Magyar Államkincstár december 31-ig az előleget és az előlegfizetés lezárulta után (december 1-jét követően) fizethető részfizetéseket is beleszámítva 302 milliárd forintot fizet (ami eredetileg 262 milliárd forint lett volna, de az ellenőrzések megfelelő előrehaladása miatt további 40 milliárd forint kifizetése vált lehetővé év végéig). Ezenfelül terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetésre is sor került, ezeken a jogcímeken 46 milliárd forint kifizetése volt a cél. A területalapú támogatásokon túl az egyes kulcságazatokat célzottan segítő támogatások – mint például néhány, a szarvasmarha-ágazatot érintő jogcímek vagy a zöldítési után kapható támogatások – kifizetése is megkezdődött. Emellett 2022 februárjában újra lehet csatlakozni az Európai Unióban elsőként általunk elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amelyben az állattartók is részt vehetnek, és amely akár 70 százalékban képes pótolni az önhibán kívüli okokból korábbi évekhez képest bekövetkezett jövedelemkiesést. A terméskieséssel érintett növénytermesztők és kertészek számára pedig továbbra is rendelkezésre áll az agrárkárenyhítési rendszer által biztosított védelem. 

Meglátása szerint a mostani, kiszámíthatatlanul változékony piaci helyzetből kik és hogyan kerülhetnek ki győztesen?

Meggyőződésem, hogy azok a gazdálkodók, agrárvállalkozások lesznek a mostani, rendkívüli időszak nyertesei, akik a kihívásokból tanulva, azokra reagálva és a lehetőségekkel élve tervezik meg a jövőt, hatékonyságot, versenyképességet növelő beruházásokat hajtanak végre, fejlesztik kapcsolataikat a termékpálya többi szereplőjével, termelői együttműködéseket hoznak létre – ezáltal csökkenthetők a költségek, hatékonyabbá válik a működés, erősebb lesz az alkupozíció.  Tehát kulcsfontosságú a folyamatos tanulás, nyitottság a korszerű ismeretek befogadására. Az idei évben a Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal új alapokra helyeztük a vidékfejlesztést. Az Európában is egyedülálló, 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással ugyanis 4265 milliárd forintra növeltük a vidékfejlesztési forrásokat, ennek köszönhetően 2021-ben 18 új, rendkívül széles spektrumot lefedő pályázati felhívást hirdettünk meg több mint 1100 milliárd forint keretösszeggel, miközben számos korábbi program is folytatódott. A kormány ezen döntésével soha nem látott mértékű támogatási forrást tudunk a magyar mezőgazdaság és vidék szereplőinek nyújtani, ennek segítségével ők lehetnek a következő évek nyertesei.