Elkerülhetetlen a tetemes, két számjegyű áremelés, amit szerencsétlen módon épp akkor kell meglépni, amikor a kereslet alacsony, vagy épp visszaépülőben van a járvány sokadik hulláma után és közepén, és a rezsiköltségek olyan mértékben szálltak el, hogy a pluszteher kigazdálkodhatatlanná vált a bevételből – jellemezte a helyzetet a VG-nek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
Mint mondta, az éves energiaszerződések őszi újrakötése négyszeres gáz-, valamint két és félszeresére nőtt áramárakon történt, ami például egy százszobás wellnesshotelnek éves szinten százmillió forintos többletköltséget okoz. Drágult a munkaerő, és az élelmiszerek beszerzési ára is jócskán emelkedett, mindezek együtt pedig olyan nagyságrendű pluszkiadást eredményeznek, ami 10-25 százalékos áremeléshez vezet. Az áremelési kényszert fokozza a forint-euró árfolyam változása, amely éves alapon csaknem 9 százalékos árfolyamveszteséget okozott már októberben.
A bruttó átlagszobaár 2019-hez képest országos szinten 4,7 százalékkal, a balatoni régióban 43,7 százalékkal magasabb volt az idén, Budapesten viszont 4,7 százalékkal alacsonyabb. Mindezek nyomán a szállodák jövedelmezőségét legjobban tükröző mutató, a szállodai szobánként elért teljes árbevétel, a revpar országos szinten 13,9 százalékkal, Budapesten 37,8 százalékkal csökkent két év alatt. A Balatonnál viszont épp ellenkezőleg, 38,7 százalékkal nőtt, miközben a régióban a háromcsillagos kategóriában eltűnt a kapacitás 53 százaléka, és a négycsillagos is 10 százalékkal csökkent. Budapesten eközben visszaépült a négycsillagos kínálat, a háromcsillagos pedig az új hotelek piacra lépése miatt 5 százalékkal meghaladja a 2019-es szintet. A fővárosban most a tavalyinál 2 százalékkal több, de a két évvel korábbinál 19 százalékkal kevesebb a szállodai szobák száma.
A számok magukért beszélnek: országszerte 220 szálloda még üzemszünetet tartott októberben, vagy időközben már végleg bezárták, a 2019-ben működő 982 egység helyett csak 772 volt a piacon
– összegezte az MSZÉSZ hétfőn közzétett Trendriportja a KSH októberi adataiból az ágazati statisztikát. Eszerint a hazai szállodák teljes bruttó forgalma 32,8 milliárd forint volt, ami 121,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál, de 28,5 százalékkal kevesebb a 2019. októberi bevételnél. Éves szinten még nagyobb, 53,7 százalékos az elmaradás 2019-hez mérten, az első négy és fél hónap korlátozásai, valamint a döntően csak az üzleti céllal utazó vendégekre szűkült forgalom miatt.
A szeptemberi és októberi belföldi vendégforgalom kiemelkedő volt, de a forgalmas őszi hetek után a járvány felfutása miatt a karácsonyi szobafoglalások száma elmarad a várttól, az ilyenkor szokásos 80-90 százalékos telítettség helyett most 50-60 százalékon állnak a mutatók. Baldauf Csaba szerint a last minute szállásfoglalási boomra még van esély, ha tartósan csökkenni kezd a friss fertőzések száma, azaz leszálló ágba kerül a negyedik hullám. A szilveszteri vendégforgalom várhatóan meghaladja a karácsonyi és a két ünnep közötti időszakét, és a bent maradt szabadságok miatt január első két hetében is hagyományosan intenzívebb időszak jöhet.
Összességében azonban a kereslet még mindig elmarad a pandémia előtti bázistól, a tavaly őszi határzárások, majd a november 11-től elrendelt országos zárlat miatt nincs értelme az egy évvel korábbihoz viszonyítani. Ami egyelőre markánsan megmutatkozik, az az egyéni beutazóforgalom lassú visszaépülése, jelenleg ugyanis különösebb korlátozások nélkül lehet Magyarországra jönni szabadidős céllal, és jönnek is, elsősorban a környező országokból autóval, és repülővel a visszaépülő légijáratokkal. Budapesten 50-55 százalékos foglaltság jellemző a szállodákban.
Egyedül nem megy
Egyelőre a szállodaiparban csak remélik, ígéretet még nem kaptak, hogy a kormány legalább a 4 százalékos turisztikai hozzájárulást elengedi 2022-ben is, mert az ágazatnak továbbra is külső segítségre van szüksége – hangsúlyozta az MSZÉSZ elnöke.
