Sorra jelentik be az áremeléseket az energiaárak robbanására és a drasztikusan emelkedő bérköltségekre hivatkozva a gazdasági élet szereplői. Milyen áremelésre készülnek a BGYH-nál, és miért?

Máris lenne okunk árat emelni, hiszen csak az idén mintegy 340 millió forintos pluszköltséget jelent a földgáz és a villamos energia drágulása, de egy 2020. decemberi kormányrendelet megtiltotta az önkormányzati cégeknek az áremelést. Ennek hatályát nemrég 2022. június 30-ig meghosszabbították, vagyis a nyárig nem nyúlhatunk az árakhoz. Ez a pandémia miatt elszenvedett bevételkieséssel együtt iszonyatosan nagy probléma, nagy teher a vállalaton. 

Mekkora veszteséggel zárják az elmúlt két évet?

Gyakorlatilag egy év teljes bevétele kiesett, vagyis több mint 21 milliárd forint hiányzik a kasszánkból a nyolc hónapnál is hosszabb zárva tartás, valamint a drasztikusan csökkent bel- és külföldi vendégforgalom miatt.

Tavaly már 6,5 milliárd forint volt a bevételünk, ami 10 százalékkal, mintegy 600 millióval nagyobb az előző évinél, de csak az egyharmada a 2019-es forgalomnak. Összességében mégis sokkal jobban sikerült az elmúlt év, mint az egyébként remekül indult 2020, amikor az éves bevétel fele a járvány előtti januári–februári időszakból származott. Lassan és fokozatosan beindult az élet, és a múlt év végére visszatértek a régi telt házas napok is. A 2021-es eredmény várhatóan sokkal jobb lesz, mint terveztük, ugyanis

az előző évi –2,1 milliárd forint után –1,3 milliárd lesz az adózás előtti eredményünk.

A Rác fürdő megvásárlása miatti pénzmozgás szépít kissé a számokon, de tudva, hogy a 2021-es év első harmada teljesen kiesett, sokan kérdezik, egyáltalán hogyan maradtunk életben.

Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója Fotó: KALLUS GYÖRGY / VG

Jogos a kérdés, hogy maradtak életben, miből fizették az állandó költségeiket?

Egyrészt éltünk a hiteltörlesztési moratórium adta lehetőséggel, másrészt lehívtunk egy 2,4 milliárdos beruházási utófinanszírozási hitelt, egy másik ágon pedig 1,5 milliárd kölcsönt kaptunk a fővárostól a likviditás menedzselésére, amit az idén visszafizetünk.

Ráadásul komoly beruházásokat is terveznek, mint a Gellért fürdő, a Rác fürdő és a mellé épült hotel felújítása. Mennyibe kerül mindez, és miből lesz pénz rá?

Még pontosan nem tudjuk, csak a nagyságrend körvonalazódott, miszerint

2,5-3 milliárd forintot elvisz a Rác fürdő felújítása.

Ehhez a hotel hasznosításából származhat a forrás, a hasznosításról a főváros később dönt. A fürdő különböző részei különböző állapotban vannak, egyes részek és terek csak minimális felújításra szorulnak. A nagy költség a 12-13 éve beszerelt gépészet és a villamos hálózat felújítása lesz, miután két árvíz öntötte el az alagsort, ahol ezek a műszaki berendezések vannak. E berendezéseket még senki sem merte beindítani, a fémtolvajok pedig helyenként kibelezték az elektromos vezetékeket. Az épület statikai állapota jó, a szaunák is használhatók, most fogjuk felvenni a kapcsolatot a volt tervezőkkel, akiknek szerzői joguk van az eredeti műszaki-engedélyezési tervekhez, és akik azokat a leggyorsabban aktualizálhatják az időközben megváltozott műszaki-építészeti szabványok alapján. A korábbi tervekből nem valósult meg minden, a tetőre tervezett öt medencéből például csak egy épült meg. Minél gyorsabban, legkésőbb jövőre szeretnénk a fürdőt megnyitni. Ez presztízsberuházás lesz, a végeredménye pedig egy ötcsillagos komplexum. A Gellért fürdő felújítását terveink szerint az év közepén indítjuk, és reményeink szerint akkor már csak néhány hónapot kell várnunk a Rác fürdő megnyitására. Nagyon fog hiányozni a Gellért, de így, az új fürdő piacra lépésével részben pótolható a kieső kínálat. 

Bár kell a pénz, mégis bevezették, hogy november vége óta csak védettségi igazolvánnyal, illetve uniós Covid pass-szal fogadnak látogatókat. Nem tűnt ez kockázatos lépésnek?

Többet veszítettünk volna, ha ezt nem lépjük meg, hiszen a törzsvendégeink túlnyomó többsége – tegyük hozzá, jogosan – már szorgalmazta. A fürdőlátogatók és a fürdőben dolgozók egészségének védelme is azt követelte, hogy csak oltott vendégeket fogadjunk, minimalizálva ezzel a kockázatokat. Talán ennek is köszönhető, hogy folyamatosan nőtt a forgalmunk, a fürdőzést a belföldi és a külföldi vendégek is egyaránt biztonságosnak ítélték így. A külföldiek körében egyébként teljesen természetes volt, hogy Covid pass birtokában látogathatók a fürdők, közülük senki sem méltatlankodott.

Az év végére láthatóan megteltek külföldiekkel a budapesti történelmi gyógyfürdők. Megítélése szerint sikerült túllépni a mélyponton?

Bízom benne, hogy az idén már végig üzemelhetünk, és bizakodó vagyok, mert van mire, van kikre építenünk. Budapest a nemzetközi kutatások szerint is rendkívül népszerű turisztikai célpont, és látványosan nőtt a fürdőink iránti érdeklődés az idelátogatók körében. Ezt tükrözi, hogy az átlagos budapesti szállodai foglaltságnál nagyobb mértékben nőtt, illetve nagyobb arányú lett a fürdőbe látogató külföldiek létszáma. Vagyis a Budapestre érkezett külföldiek – kevés kivétellel – ellátogattak valamelyik történelmi fürdőbe is, amelyeknek tovább nőtt a vonzereje. Tavaly július óta stabilan emelkedik a külföldi vendégforgalmunk, amelynek az aránya a Széchenyiben például az év végére újra több mint 90 százalékos lett, és a Gellértben is ismét a 60 százalék fölé nőtt. Így novemberben és decemberben már visszaköszöntek a 2019-ben látott számok. Ráadásul egészen széles volt a paletta. Bár Németországból és az ugyancsak bezárt Ausztriából nem érkeztek annyian, mint korábban, viszont sok dél-amerikai, izraeli, ukrán, francia és minden korábbinál több spanyol vendégünk volt, ami azt jelzi, hogy elindult a turizmus visszaépülése.

Erre az évre még nincs elfogadott üzleti tervünk, de úgy vélem, hogy elérhetjük a 2019-es forgalom 75 százalékát.

Győzik munkaerővel a szolgáltatásokat?

Miután több mint 40 ezer munkavállaló hiányzik a turizmusból, a szektor szereplői egymástól vadásszák el a munkaerőt. Ebben az ádáz versenyben a fizetés nagysága a legnagyobb fegyver, a munkaerőköltség finanszírozása egyre súlyosabb kérdés. Ott tartunk, hogy 310 ezer forintos bruttó bérért, pluszjuttatásokért sem találunk takarítókat, és az úszómestereket is magunk, saját költségen képezzük ki. A főváros átlagosan 15 százalékos béremelést tervez a cégeinél, mi is ezzel tervezünk, nagyon fontos számunkra a saját szakképzett dolgozók megtartása a gyógyszolgáltatások miatt is. Az orvosok, gyógyászati szakasszisztensek, gyógymasszőrök megőrzése érdekében az állami egészségügyben megvalósított bérfejlesztés szorító hatásával is szembe kell néznünk, és még magasabb bérfejlesztést kell megvalósítani. Mindezt befagyasztott belépőjegyárak mellett. Beszédes szám, hogy miközben Európában nincs a Széchenyi gyógyfürdőhöz hasonló történelmű és méretű hely, mi csak 18 eurót kérünk a vendégeinktől, akik máshol 50 euró alatt nem jutnak belépőjegyhez.

Talán a magyar vendégeknek még ez sem kevés.

Soha nem látott kedvezményeket kínálunk a helyieknek. A budapesti lakosok a Zsigmondy-kártyát 5000 forintért megvásárolhatják, amelynek birtokában 2900 forintért válthatnak jegyet a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdőbe. Átalakítottuk a bérleti konstrukciót, ami ettől az évtől sokkal rugalmasabb, vendégbarátabb lett, az éves bérletek például nemcsak év végén és az év elején, hanem bármikor megvásárolhatók. Tesszük mindezt a helyi vendégekért, noha az a 400 millió forint, ami a bérletekből korábban pár hét alatt egyszerre befolyt, komoly segítség volt a likviditás menedzselésében. Mindent megteszünk, hogy a  fürdőket a magyarok is a magukénak érezzék, hiszen

van olyan 100, 200 és 365 alkalmas bérletkonstrukciónk is, amellyel például 800 forintra jön ki egy belépőjegy ára.

A több havi zárva tartás miatt meghosszabbítottuk a korábbi bérletek érvényességi idejét, még a 2019-ben váltottakat is elfogadjuk 2022. január 31-ig. 

Mit változtatott meg a koronavírus-járvány a fürdőkultúrában?

Szigorúbbak lettek a higiénés szabályok, amelyek az általános protokoll részévé, a kollégák körében pedig már rutinná váltak. Vannak olyan szabályok is, amelyekről ma már nem is igazán értjük, miért nem számítottak korábban alapnak. Ilyen például, hogy a fürdő küszöbét többé már nem lépjük át utcai cipőben, csak papucsban.