Krízisterv a villamosipari tizennyolc csapásra

Tizennyolc olyan releváns forgatókönyvet azonosított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amelyek kezelésére kockázati készültségi tervet dolgozott ki. Ilyen terv eddig is volt, de azt a körülmények változása miatt négyévente meg kell újítani. 

A kockázati készültségi terv célja, hogy leírja egy esetleges villamosenergia krízishelyzet bekövetkezése esetén milyen megelőző, felkészülő és kezelési eljárásokat kell végrehajtani.

A 18 válság forgatókönyvön belül piros színkódot kaptak azok, amelyek kiemelt, és sárgát, amelyek jelentős relevanciájú eseményre való felkészülést írnak le. A relevancia két tényezőből álló mutató. Az egyik tényezője a forgatókönyv következményeinek súlyosságát, kiterjedését méri (jelentéktelen, alacsony, magas, kritikus és katasztrofális), a másik a bekövetkezés valószínűségét (nincs, alacsony, magas).

A nyolc, piros színkódú forgatókönyvből az első arra vonatkozik, ha a rendszer-üzemeltető és kiemelt rendszerhasználó kritikus infokommunikációs infrastruktúráját kibertámadás éri. Ha ugyanis a támadó sikeresen belép a kritikus infokommunikációs rendszerekbe, akkor azok beállításait manipulálhatja, a támadás pedig távvezetékek, transzformátorok, erőművek kiesésével járhat.

A második “piros” a kritikus eszközöket, berendezéseket érintő fizikai támadás, a harmadik pedig, ha ilyen támadás magát a vezérlő központot érinti. Szintén kiemelt besorolású a fosszilis energiahordozó-ellátás elakadása (földgáz, lignit), és még négy környezeti hatás: a világjárvány, a hőhullám, a száraz időszak és a földrengés.

„Csak” sárga színkód tartozik a kiemelt beosztású személyzet túszul ejtéséhez, fenyegetéséhez, zsarolásához, továbbá a bennfentes támadáshoz, a viharhoz, a heves csapadékhoz és áradáshoz, valamint a téli extrém időjárási eseményhez. Szintén sárga, ha kiesik a valós idejű vagy ahhoz közeli villamos energia rendszerirányításhoz szükséges kritikus IT infrastruktúra,

ha az áram fizikai áramlása eltér a piacilag menetrendezettől, és, ha jelentős ipari vagy nukleáris baleset hosszabb ideig okoz nukleáris vagy toxikológiai szennyeződést, amely miatt hosszabb időre kiesik az érintett személyzet. 

Sárga jelű az is, ha rendkívüli becslési hiba történik a megújulóenergia-termelésben, végül pedig, ha erdőtűz pusztít.

Azt a krízistervet, amelyet a fenti esetek valamelyikének bekövetkezése esetén alkalmazni kell, a rendszerirányító (TSO, ez Magyarországon a Mavir Zrt.) dolgozza ki, és a MEKH hagyja jóvá. A krízisterv tartalmazza, hogy többek között az állami szervek, a felhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a fogyasztás csökkentése érdekében szükséges kikapcsolások előrejelzéséről, valamint a kikapcsolásokról. A TSO feladata az ellátásbiztonság érdekében a szükséges tartalékok biztosítása, a rendszer üzemének irányítása, a megfelelő előkészítés ellenőrzése.