Ez egy átmeneti beavatkozás szokatlan helyzetben, szokatlan időben, amit azért hozott a kormány, hogy megvédje a háztartásokat egy negatív sokktól – ezt mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában a február elsejével életbe lépő, 7 darab élelmiszert érintő árstopról. 

Nagy Márton hangsúlyozta, nem véletlenül döntött így a kormány, ugyanis decemberben a takarmány árának emelkedése miatt tovább nőttek az élelmiszerárak, emiatt a fordulat is csak később jöhet. Jelezte, leghamarabb a februári adatokban fog meglátszódni az infláció csökkenése.

Szükség volt az árstopokra

Azt is hangsúlyozta, nem számít arra, hogy az érintett boltok bezárnának vagy importtermékeket behoznának, szerinte egy stabil beszállító sokkal nagyobb érték, mint keresni a világ másik végén lévő beszállítót. 

Az árstopnál pedig nemcsak arról van szó, hogy olcsóbbak lesznek ezek a termékek, hanem a jövőbeli áremelkedéstől is megvédik a lakosságot. 

A vállalkozások költsége havonta az egész szektort illetően a teljes profit 5-10 százaléka lehet, ez maximum 8-10 milliárd veszteséget jelenthet három hónap alatt. Összességében együtt kell nézni ezeket az intézkedéseket, az ár, a kamat vagy az üzemanyagárstop egyszerre nagyjából 2-2,5 százalékponttal hozzák lejjebb az inflációt. Ha nem lenne az üzemanyagárakon sapka, akkor 525 forint lenne már a gázolaj és 509 a benzin ára. Nagy Márton egyúttal jelezte, hogy a következő hónapok legfontosabb feladata az ár-bér spirál kialakulásnak megakadályozása lesz, szerinte azoknál terméknél, amelyeket nem érintenek ezek lépések, ott már megjelenhet, ezt pedig mindenképpen el kellene kerülni.

Az MVM számolt vesztesége teljes mértékben fedezve van – reagált arra sajtóhírre is, hogy az MVM vesztesége az idén eléri a 400 milliárd forintot a rezsicsökkentés miatt. Hangsúlyozta, ez csak akkor lenne így, ha fennmaradnának a mostani árak. Aláhúzta, hogy történt egy jelentős tőkeemelés, miközben a stratégiai készleteket felhasználták. Szerinte a külföldi országok sokkal nagyobb problémával szembesülnek, hogy miképp fixálják az árakat, példaként említette Olaszországot, ahol most kezdtek hasonló lépésekben gondolkodni.

Tartható a hiánycél

Nagy Márton a februárban érkező támogatásokról elmondta, hogy a fegyverpénz és a családi adó-visszatérítés transzfernek számítanak, ezeknek csak 60-65 százalékát fogyasztja el a lakosság. Itt inkább a hitelek törlesztése jöhet szóba, vagy valamilyen megtakarítási forma, mint a babakötvény. Ugyanakkor vannak elhalasztott fogyasztások, amelyek a kiskereskedelmi forgalomban jelenhetnek meg, ráadásul ez utóbbi még mindig nem állt helyre. Jelezte továbbá, hogy tartható az idei 4,9 százalékos hiánycél, nem kell további zárolást végrehajtani. Folytatni kell a költségvetés egyensúlyának helyreállítását – szögezte le.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy az előrejelzések szóródása is azt mutatja, az idei év növekedésében van egy nagyfokú bizonytalanság.

Már a tavalyi évre is igaz volt ez az állítás, végül 6,8 százalék is lehet a növekedés mértéke. Az idei bővülés szerinte 5 százalék körül alakulhat, ami lehet akár 5,9 vagy 6 is, ehhez viszont az is kell, hogy a vártnál hamarabb oldódjanak meg az ellátási problémák. Ha viszont ez csak 2023-ban történik meg, akkor 5 százalékos vagy annál kisebb lehet a GDP bővülése. Egyúttal azt is hozzátette, hogy ezek az adatok „nagyon jók”, a beruházási ráta tavaly is 27 százalékos volt, ami középtávon is 25 százalék körül alakulhat.

Meg kell akadályozni a devizahitelek visszatérését

A fiskális politika szűkül a kamatok emelkedésével – ismerte el, szerinte ez egy szükséges rossz. Évente a jegybanki veszteség 50–100 milliárd forint között lehet, összességében mégis úgy látja, hogy az MNB műveletei pozitívak, amelyek a növekedésben és az állami bevételekben jelentek meg az elmúlt években. Figyelmeztetett, meg kell akadályozni, hogy a devizahitelezés visszatérjen. Emiatt viszont az a veszély is fennáll, hogy a hitelezés kiszáradhat. 

Ha nincs hitel, akkor szembenézünk egy hitel nélküli gazdasági növekedéssel, ami rontja a potenciális bővülést, és így nem fogjuk teljesíteni a 2 százalékos növekedési többletet 

– mutatott rá Nagy Márton. Hangsúlyozta, az államnak és a jegybanknak be kell avatkoznia, valamilyen formában a növekedési hitelprogramnak vissza kell térnie, célzott programokra lesz szükség.