Az orvostechnikai eszközöket gyártók, akik a fekvőbeteg-ellátó intézmények számára biztosítják a műtéti és a betegellátáshoz elengedhetetlen eszközöket, megkapták november végéig lejárt követeléseiket a tavaly év végi kórház-konszolidáció keretében – közölte a VG-vel Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, és szavait megerősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is.
A 2021 végén megjelent kormánydöntés rendezte a kórházakban felhalmozódott adósságokat, a Magyar Közlönyben megjelentek szerint 41 milliárd forint jutott kórház-konszolidációra. Tavaly november végéig a fekvőbeteg-ellátóknál a Magyar Államkincstár adatai szerint 30,5 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel.
Azért volt szükség 41 milliárd forintos adósságrendezésre, mert a négy orvosegyetem a modellváltás miatt kikerült azok közül az intézmények közül, amelyeknek adatot kell szolgáltatniuk a MÁK-nak.
Rádai Tamás kiemelte: az ETOSZ üdvözli, hogy az év végén a kormány biztosította a magyarországi egészségügyi intézmények fizetőképességének helyreállításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az ETOSZ tagvállalatai arról számoltak be, hogy a kórházak a 2021. november végéig lejárt szállítói tartozásaik túlnyomó részét kiegyenlítették. Olyan kórházi beszállítóról nincs tudomása az egyesületnek, amelynek számláira egyáltalán ne jutott volna a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által az egészségügyi szolgáltatók részére kifizetett működési támogatásból.
A több mint négyezer orvostechnikai beszállító mindegyike hozzájutott november végén lejárt követeléseinek nagy részéhez
– közölte a VG-vel Rásky László is. Hozzátette: csak néhány olyan intézmény volt, amelyik a decemberben lejárt adósságai egy részét is kiegyenlítette, a vonatkozó kormányrendelet alapján elsősorban a november végén fennállt tartozások kifizetése történt meg. Decemberi kifizetetlen számla és az orvosegyetemek miatt néhány milliárd forint biztosan maradt a rendszerben – tette hozzá a beszállítók érdekeit képviselő főtitkár.
Az egészségügyi intézmények eladósodása több tényező által generált folyamat. Az adósságállomány kialakulásának egyik oka bizonyos típusú ellátások alulfinanszírozása
– magyarázta Rádai Tamás. A probléma gyökerének orvoslásához ezért nélkülözhetetlen a valós ellátási költségeket fedező finanszírozási háttér megteremtése. Emellett a kórházak menedzsmentjét is érdekeltté kell tenni a hatékony és transzparens gazdálkodásban. Ezek a megoldások már a 2018. és 2019. évi kormánydöntésekben is megjelentek, de az intézkedések megvalósítása – részben a koronavírus-járvány miatt – még várat magára.
A járvány alatti átlagfinanszírozás, valamint a konszolidációs pénzek kifizetése nagy segítséget jelentett az intézményeknek és a beszállítóknak
– ezt Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta a VG-nek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy valós költségeken alapuló, az ellátás eredményét, minőségét és a progresszivitási szinteket is figyelembe vevő finanszírozás bevezetése, illetve a kódrevízió elvégzése nélkül nincs arra esély, hogy az adósságállomány a jövőben ne termelődjön folyamatosan újra.
