Hosszú idő után először fordult elő a múlt héten olyan, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem emelte tovább az egyhetes betét kamatát. Mint ismert: november közepe után ez utóbbi ráta vált az effektív kamattá Magyarországon, miután elvált az alapkamattól és azóta heti rendszerességgel folyamatosan emelték mértékét.
Olyannyira, hogy még az ünnepek alatt sem lassított a jegybank: karácsony és szilveszter előtt is 20-20 bázisponttal emelte tovább az egyhetes betét kamatát, amely így év végére 4 százalékra nőtt, jócskán lehagyva a 2,4 százalékon álló alapkamatot. Ezután viszont az MNB lassítani kezdett.
Előbb január első csütörtökén nem emelte tovább az effektív kamatot, nyolc hét után először, majd január 11-én, az első, nem kamatdöntő monetáris tanács ülésen a kamatfolyosót sem tolta feljebb, így annak plafonja maradt 4,4 százalékon.
Ez a VG-nek nyilatkozó elemzők szerint azt jelezte, hogy a jegybank lassítani kezdett monetáris politikáján. Az egyhetes betét kamatának folyamatos emelése ugyanis nagyban segíthette a forint erősödését. A magyar fizetőeszköz viszont hetek óta meglehetősen stabil lábakon áll, csütörtök reggel is 354,5-es szinten jegyezték az euróval szemben.
Ráadásul az is elindulhatott a lejtőn a VG elemzői konszenzusa szerint, vagyis az innen érkező nyomás is enyhülhet, megengedve a jegybanknak, hogy pihenőre tegye a kamatemeléseket, legalábbis visszaálljon a havi rendszerességű lépésközökre.
Fotó: Vémi Zoltán
Csütörtök reggel így a Magyar Nemzeti Bank ennek megfelelően nem is emelte tovább az egyhetes betét kamatát ezúttal sem, így az maradt a korábbi, 4 százalékos szinten.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankoknak ne lenne vonzó az ezen a kamaton kiírt egyhetes betét fix kamatú tendere. Múlt héten például minden eddiginél nagyobb összeget, 9609,9 milliárd forintot ajánlottak fel a bankok az MNB-nek, amely a teljes ajánlatot elfogadta.
A jegybank szokás szerin kora délután írja ki a tendert, majd 15 órakor közli annak eredményét.
