Az európai szabályozó hatóságok vezetői a magas villamosenergia- és földgázárak okait és következményeit vitatták meg az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) idei első ülésein. A tárgyalásokon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt Ságvári Pál nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes képviselte – tudatta a hivatal sajtóosztálya.
Az Európai Bizottság 2021. október 13-án jelentette meg közleményét a növekvő energiaárak kezelésére vonatkozó cselekvési és a támogatási eszköztárról, amelyben azonnali és középtávú megoldási lehetőségeket – többek között adócsökkentést és a piacfelügyeleti tevékenység fokozását – javasolt a tagállamok számára.
Emellett az Európai Bizottság felkérte az ACER-t, hogy 2022. április végéig részletes felülvizsgálat keretében elemezze, szükség van-e az európai uniós villamosenergia-piaci modell felülvizsgálatára. Az ügynökség ezt az elemzést a nemzeti szabályozó hatóságok bevonásával dolgozza ki, melyeknek most kiemelt feladata a villamosenergia-piacok működése és az energiaár-válság közötti lehetséges összefüggések vizsgálata.
A magas energiaárak minden európai uniós tagállamban komoly problémát jelentenek – mutatott rá Ságvári Pál, hozzátéve, hogy nemcsak a vállalkozások, hanem a háztartások is egyre nehezebb helyzetben vannak, sok esetben a végszámlák 30 százalékos emelkedéséről beszélhetünk. Mint mondta, a pénzügyi likviditás hiánya és a források alulfedezettsége miatt mind gyakoribbak a szolgáltatói csődök, ami korábban nem tapasztalt kihívások elé állítja a végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó szabályok érvényesítését.
A fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a tagállamok többféle beavatkozást vesznek igénybe. Ilyenek például az adók vagy a rendszerhasználati díjak csökkentése, az árbefagyasztás, a szabályozott árakra jogosultak körének kiterjesztése vagy a szociális támogatások
– tette hozzá Ságvári Pál.
A szabályozó hatóságok számára kiemelten fontos a hosszú távú hatások szem előtt tartása és a kiegyensúlyozott megközelítés, azaz a jól működő piacok fenntartása mellett az energetikai cégek szigorú felügyeletét és a megfizethető szolgáltatást is biztosítani kell. Mint a MEKH elnökhelyettese mondta, olyan kockázatfedezeti stratégiák alkalmazására van szükség, melyek egyrészt megfelelő védelmet nyújtanak a fogyasztók számára a rövid távú áremelkedések ellen, másrészt hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik a felhasználói költségeket. Ságvári Pál szerint a lehetséges megoldások keresésénél a pénzügyi szektorban bevált példákat is érdemes megvizsgálni.
Magyarországon az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben
– hangsúlyozta a MEKH elnökhelyettese.
