Ha nem az elméleti rangsorokat, hanem a gyakorlati eredményeket nézzük, a tőkebefektetések terén Magyarország ma már jobban teljesít, mint Szlovákia – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, miután az elmúlt időszakban egyre gyakrabban érkeznek olyan hírek, miszerint egy-egy külföldi tőkebefektetésért folytatott küzdelemben hazánk kerekedik felül az északi szomszédon. A sort 2018-ban a BMW nyitotta, a német autógyár ugyanis Szlovákia helyett Magyarország mellett kötelezte el magát, de a Jysk ecseri beruházása szintén illeszkedik ebbe a folyamatba. Érdemes azt is felidézni, hogy hazánk honnan jutott el idáig: a Land Rover 2015-ben még nagy versenyben végül Szlovákiát választotta. Az erősödő feldolgozóipari aktivitás pedig a bérekben is megmutatkozik, a nyugat- és közép-dunántúli megyékben ma már magasabb átlagfizetésekkel találkozhatunk, mint a határ másik oldalán lévő Nyitra és Nagyszombat megyékben.
Versenyképesség szempontjából nehéz egyértelmű nyertest hirdetni, az azóta megszűnt Doing Business 2020-as listáján Szlovákia a 45. helyen állt, míg Magyarország csak az 52.-en. Az MNB 2021-es versenyképességi rangsorában ugyanakkor Magyarország Szlovákia előtt szerepelt
– mutatott rá a szakértő.
A szlovák euró már a járvány előtti pár évben a keresetek és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan hozzájárult az ottani relatív bérversenyképesség romlásához, vagyis egy fontos növekedési tényező erodálódásához – mondta a VG érdeklődésére Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint a 2018 után az euróban mért szlovák bérköltség jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a magyar, ez pedig csak kis részben köthető a valamivel kedvezőbb termelékenységalakuláshoz, sokkal nagyobb szerepe volt a forint leértékelődésének az euróval szemben. Ezzel együtt úgy látja,
Magyarország még 2022-ben sem tekinthető átfogó értelemben versenyképesebbnek a többi visegrádi országnál.
Arra a kérdésre, hogy mégis miért választják előszeretettel hazánkat a külföldi befektetők, azt mondta: a járvány kitörése óta a magyar kormány az EU-tagállamok többségétől eltérően kimondottan a vállalati beruházások támogatására koncentrált, és e támogatásokból a külföldi cégek jelentékeny mértékben részesültek. Ráadásul az Eurostat adatai szerint már a válság előtt is ez volt a jellemző, a szlovákiai beruházási támogatások euróértékét egyszerűen össze se lehetett hasonlítani a masszív magyarországi értékekkel – magyarázta a szakember.
Nagy kérdés, hogy az adórendszernek mekkora a szerepe a tőkebefektetések idecsábításában, mennyiben javították Magyarország versenyképességét,
a 9 százalékos társasági és a 15 százalékos szja-kulcs szintén az alacsonyabbak közé tartozik a térségben.
Szlovákiában ugyanakkor mára felhígult a korábbi háromszor 19-es modell, miután a nyereségadó 21 százalékos lett, az áfa 20 százalékos, az pedig két kulcsossá vált (a magasabb kulcs 25 százalék). Az idei adócsökkentésekkel pedig a magyar adóék utolérte a szlovákot (a csehet meg is előzte), mindkettő 41,2 százalékos, ami komoly eredmény ahhoz képest, hogy pár éve még hazánk adóztatta meg legjobban a béreket a régióban.
Mindenesetre, ahogy Regős Gábor rámutatott, a növekedés tekintetében egyértelműen Magyarország teljesített jobban az elmúlt években: 2016 és 2020 között a magyar gazdaság évente átlagosan 2,4, míg a szlovák csupán 1,4 százalékkal bővült. Ez a két szám azért ilyen alacsony, mert tartalmazza a Covid miatti 2020-as visszaesést is, melynek mértéke Magyarországon 4,7, Szlovákiában 4,4 százalék volt, tehát nagyon hasonló. A kilábalás viszont Magyarországon volt gyorsabb: a hazai gazdaság a tavalyi második negyedévben már elérte a válság előtti (2019. negyedik negyedévi) szintjét, míg Szlovákia még 1,5 százalékkal elmaradt tőle.
