Magyarországon is hatalmas potenciál van a drónüzletágban. Évről évre egyre több építőipar és mezőgazdasági vállalkozás használ drónt – mondta a VG-nek Ludvigh Károly, az ABZ Drone Kft. műszaki és szervizvezetője. A cég az Opten adatai szerint az utóbbi két évben megháromszorozta az árbevételét,
2021-ben 480 millió forintot könyvelt le a 2020-as 170 millió forint után.
Az adatgyűjtésre alkalmas drónok mintegy másfél-két millió forintba kerülnek – válaszolt Ludvigh Károly –, de a nagyobb járművek ára sok tízmillió forint is lehet. A szakember úgy kalkulál, hogy egy ilyen eszközbe történő egy-három éven belül térülhet meg. Jellemzően kétféle pilóta nélküli légi jármű van, az egyik szenzorokkal információt, adatokat gyűjt, a másik ipari feladatokat lát el. Az utóbbit főleg a mezőgazdaságban használják, míg az építőiparban a drónokkal készített felvétel alapján kiszámítható a megmozgatandó föld mennyisége, a lerakandó térkövek száma, esetleg meghatározhatók a pontos falhelyek.
A drónok által gyűjtött információ feldolgozásával a hagyományos megoldásoknál lényegesen rövidebb idő alatt lehet hozzájutni a keresett adatokhoz, tehát számottevő mennyiségű humán erőforrás és munkaóra takarítható meg. A kft. drónjait használták például a Városligetben egy két és fél hektáros építési terület felméréshez.
Fotó: Shutterstock
A mezőgazdaságban többnyire a növényvédelemben, permetezésre és adatgyűjtésre használják a légi eszközöket. Ludvigh Károly szerint a technológiaváltással jelentős költségeket takaríthatók meg. A permetszerek mennyiségének pontos használatával például 50 százalék megspórolható, továbbá a drónok nem okoznak taposási kárt, ami hagyományosan 5-8 százalék is lehet. A kft. becslése szerint a pilóta nélküli járművek használatával 30-40 százalékkal csökkenthetők a fenntartási költségek.
A mezőgazdaságban a munkaerőhiány miatt is praktikus a gazdálkodóknak a drónok használata.
A művelet helyszínétől és a használt légi jármű tömegétől függően kell különböző szinteken bejelenteni a repülés útvonalát. A négy kilogrammnál kisebb drón esetén lakott területen kívüli használatnál applikációs bejelentkezéssel lehet repülni. Lakott területen történő repüléskor és nagyobb gép esetén a Hungarocontrol Zrt.-től kell légtérengedélyt kérni.
A drónok húsz szervizügyéből átlagosan egy mögött áll a drón elromlása, a légi járművek sérüléseinek 95 százaléka pilótahibákra vezethető vissza. Az eszközök felét saját használatra vásárolják a cégek, és sokszor bérbe is adják.
Az ABZ Drone foglalkozik drónpilótaképzéssel is, hiszen egy akár 15-20 millió forintba kerülő eszköz használatához képzett szakemberre van szükség.
A fiataloknak izgalmas kihívás a drónpilótaság a szakember szerint. Mint elmondta, a pilóták jellemzően látótávolságon belülről, az eszköztől 500-800 méterre irányítják a gépet, amely autonóm módon, egy előre beállított útvonalat követve végzi a feladatát.
A cég együttműködik a Széchenyi István Egyetemmel. Mint Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológia Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára tavaly decemberben bejelentette, az egyetem és a kft. Európában egyedülálló két féléves drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzést indít.
Teret nyernek az új technológiák
A gazdaság akkor lesz továbbra is fejlődőképes, ha olyan ökoszisztéma épül köré, amely ki tudja szolgálni az ipart – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az elmúlt négy évben nyolc technológiai platform jött létre, például az ipar 4.0 stratégiája, az 5G Koalíció, valamint az autonóm gépek, drónok technológiájával, továbbá a mesterséges intelligenciával foglalkozó platformok. A következő évtizedeket ezek a technológiák fogják jellemezni, az ezeken a területeken létrejövő műszaki, tudományos és vállalati eredmények.
