Elérkezett 2022 második hónapja, ez pedig sok munkavállaló számára azt is jelenti, hogy hamarosan dönteniük kell az éves cafeteriakeret felosztásáról. És bár sokat hallani arról, hogy a cafeteriaelemek nyújtotta lehetőségek évről évre szűkülnek, sokan még mindig nincsenek tisztában a rendszer összes előnyével.

„A tavalyi év nagy tanulsága, hogy a járvány nemcsak impulzusszerű, hanem tartós változásokat indított el a magyar társadalomban mind az egészségügyi szolgáltatások színvonalával, mind az egészségmegőrzéssel kapcsolatos viselkedésminták tekintetében” – közölte Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a járvány első évét követően ugyanis 2021 első három negyedévében is jelentősen növekedtek az OTP Egészségpénztárhoz érkező befizetések.

Ebben az időszakban az összes befizetés 82 százalékát kitevő egyéni befizetések teljes összege 7,6 milliárd forint volt, 

mely érték 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, azonos időszakban mért szintet. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói vállalás összege 1,7 milliárd forintot tett ki, mely éves szinten 8 százalékos növekedést takar. Csak a 2021. július és szeptember közötti adatokat nézve a munkavállalók 2,3 milliárd forintot fizettek be a pénztárba, a munkáltatók pedig 660 milliót, mely értékek szintén növekedést mutatnak 2020 harmadik negyedévéhez képest.

Fotó: Shutterstock

A befizetések után 20 százalékos adó-visszatérítés érvényesíthető a személyi jövedelemadóból, legfeljebb évi 150 ezer forintig.

A pénztári megtakarítás terhére elszámolhatók egyebek mellett a privát egészségügyi ellátással és gyógyszerekkel kapcsolatos költségek, de ugyanígy, egyes gyermekvállalással, életvitellel vagy lakhatással kapcsolatos kiadásokra is fordítható az egészségpénztári megtakarítás” – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás Attila.

A munkáltatók számára pedig nemcsak azért előnyös az egészségpénztári megtakarításhoz való hozzájárulás, mert jelentősen növelheti a munkavállalói lojalitást a pénztári tagság által biztosított privát egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, hanem mert a hozzájárulás célzott támogatásként folyósítva kedvezményesen adózik. Erre jó példa az elmúlt időszakban népszerűvé vált és az idén már havi 30 ezer forintos értékben nyújtható lakáshitel-támogatás, melyből a munkavállaló a lakáshitelének törlesztőjét – vagy annak egy részét – fizetheti ki. Ez a célzott támogatási forma azért különösen kedvező a munkáltatóknak, mert a befizetett összeg után számukra nem keletkezik adófizetési kötelezettség, s a munkavállalónak is csupán a támogatásként megkapott összeg 24,92 százalékát kell közteherként megfizetnie.