A napokban megjelent kormányhatározat értelmében nem csupán az ukrán menekültek, hanem családtagjaik, illetve az Ukrajnában eddig nemzetközi védelemben részesülők is könnyebben létesíthetnek munkaviszonyt a magyarországi hiányszakmákban. A magyar–ukrán kettős állampolgárok esetében eddig sem volt fennakadás, hiszen náluk a munkavállalás folyamata ugyanúgy történik, mint az itthon élő magyar állampolgároknál.

Fotó: VG/Vémi Zoltán

Az ENSZ statisztikái szerint 200 ezernél is több ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, 

az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai pedig azt mutatják, hogy 1500 felett jár azok száma, akik menedékeskénti elismerés iránti kérelemért folyamodtak. Korábban a VG is megírta, hogy a menekültek számára kedvező lehet a magyarországi munkavállalás, hiszen nem szükséges messzire utazniuk az otthonaiktól, azonnal kezdhetnek, és akár átmeneti időszakra is szerződhetnek.

A menedékesként elismertek a hiányszakmákban engedélymentesen dolgozhatnak. Ez az ukrán állampolgárokra eddig is igaz volt, ám azoknak könnyítést jelent, akik például ukrán állampolgárok nem ukrán családtagjai. A menedékesként elismertek esetében nem kell alkalmazni azt a harmadik országbeli állampolgároknál – tehát az Európai Unión kívülről érkezőknél – szükséges engedélyezési folyamatot, amelyben a munkáltató jelzi a helyi munkaerő-közvetítő központnak, hogy szüksége van egy bizonyos tudású szakemberre, és csak abban az esetben kapja meg az engedélyt a harmadik országbeli jelentkező, ha a központ nem talál ilyet

– foglalta össze a fejleményeket a VG kérdésére Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere. Hozzátette, akit elismernek menedékesként, akár közmunkásként is dolgozhat.

Az Ukrajnából érkező menekülteknél a munkáltató győződik meg arról a hiányszakmákban, hogy az illető el tudja-e látni a feladatát. A vonatkozó rendelet 95 hiányszakmát említ meg, a legtöbbet a műszaki, informatikai, természettudományi, technikus és hasonló műszaki, építőipari, feldolgozóipari és járművezetői foglalkozások közül. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke korábban a VG-nek azt mondta, képesek lennének több ezer építőipari szakmunkást és mérnököt is foglalkoztatni. Szintén fontos lehet a tavaszi mezőgazdasági munkák megjelenésével, hogy az egyszerű agrárfoglalkozásúakra, illetve a mező- és erdőgazdasági, valamint növényvédő gépek kezelőjére is érvényes az engedmény.

Ami az adózási kérdéseket illeti, viszonylag egyszerű a helyzet, ugyanis aki bejelentett munkabér-jövedelmet szerez Magyarországon, az az ukrán–magyar, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján mindenképpen adóztatható Magyarországon és Ukrajnában is, de a Magyarországon megfizetett adót Ukrajnában be kell számítani

 – mutatott rá Pálffy Miklós. Az adót ebben az esetben a munkáltató adóelőlegként levonja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig bevallástervezetet készít a munkavállaló részére. Egyébként az orosz invázió első napjától, azaz február 24-től nem kell idegenforgalmi adót fizetniük azoknak, akik Ukrajnából érkező menedékest fogadnak be.

A románok és a lengyelek is törvényt módosítottak

Romániában a kormányhatározat értelmében a menekültek munkavállalási engedély hiányában is alkalmazhatók, és elegendő nyilatkozatban rögzíteniük a képzettségüket, ha nem tudják felmutatni az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Emellett jogosultak minden olyan álláskeresési támogatásra, amely a román állampolgároknak is jár. Lengyelországban szintén törvényben rögzítették, hogy 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak az Ukrajnából érkezők, illetve lengyel személyazonosító számot igényelhetnek az ügyintézéshez és a cégalapításhoz. Az önkormányzatoknak pénzügyi keretet különítenek el a befogadással összefüggő többletfeladatok, például az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására.