Az év első két hónapjában az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 1433,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte kedden kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
Mindezt azt jelenti, hogy soha ekkora hiányt nem hozott össze két hónap alatt a magyar költségvetés, amely januárban még pluszban járt, ezzel az éves hiány 45 százaléka teljesült.
Ahogy a tárca közleménye is kiemeli, februárban kapták vissza a gyermeket nevelők a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjat, a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig a hathavi fegyverpénzt. Adócsökkentésekről is döntött a kormány, a 25 év alattiak teljes szja-mentességet kaptak, míg a munkáltatói 13 százalékra csökkent – emlékeztetett a PM.
Összehasonlításképp: tavaly ilyenkor az első két hónap után a deficit 539,7 milliárd forint, a februári hiány pedig 738,5 milliárd volt, végül az egész éves adat 5101,5 milliárd lett. Az idén ettől jóval kisebb lehet a deficit. Ha minden a kormány várakozásai szerint alakul, akkor 3152 milliárd forint lehet az éves hiány.
Kovács Árpád: A vártnál jobban alakult eddig a hiánypálya
Az év első két hónapja a várakozásoknak megfelelően vagy inkább annál valamivel jobban alakult: a növekedés megfelelt a kilátásoknak, a költségvetési bevételek és a kiadások teljesítése a vártnál kedvezőbb volt – értékelte a VG-nek a februári hiányadatokat Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A februárban kifizetett adó-visszatérítés, a 13. havi illetve a „fegyverpénz” a hiánypályát is érdemben befolyásolja, ami a korábbi évekkel ellentétben az idén fejnehéz lesz, ugyanakkor a KT elnöke szerint ez idáig még a saját várakozásainál is jobban alakult.
Alkalmazkodnia kell a háborús helyzethez
Az év további része viszont jelentős kockázatokat hordoz magában a háborús konfliktus és az arra válaszul bevezetett szankciók miatt, amelyek minden korábbi várakozást, békeidős kivetítést felülírnak. „Ma aki magabiztosan, konkrét növekedési, hiány- és inflációs számokat mond, hibát követ el. Az előrejelzések teljes bizonytalanságában ugyanis legkevésbé sem az ukrán vagy az orosz kereskedelmi kitettség a meghatározó, hiszen a teljes exportforgalmunkból alig két-két százalékos a nagyságrend. A globális és az európai világot azonban romboló kölcsönhatások sokasága terheli meg” – mondta a KT elnöke.
Kovács Árpád szerint ebben a helyzetben, amikor a Covid-járvány okozta sebek még be sem gyógyultak, és máris itt van egy újabb, háború okozta válság, nem maradhat érintetlen a költségvetés sem. Ugyanis erős, lefelé mutató kockázatai vannak a növekedési kilátások teljesülésének, és markáns, felfelé mutató kockázatai az inflációs célok tartásának. „Elkerülhetetlennek tartom a költségvetés alkalmazkodását. Az újratervezésre akkor kerülhet sor, ha már nem a fegyvereké lesz a szó, a globális és az európai gazdaságban pedig lesz olyan horizont, ami a hazai alkalmazkodáshoz jobb fogódzókat ad” – húzta alá a KT elnöke, aki szerint az év eleji kedvező januári–februári nemzetgazdasági teljesítményt és költségvetési folyamatokat látva a külső sokkok ellenére a magyar növekedés pozitív tartományban lesz tartható, ami természetesen a hiány- és államadósság-pálya alakulására is kihat majd.
