Az erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozó előírások múlt év eleji szigorodása ellenére 2021 utolsó negyedévében is folytatódott a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések értékének növekedése – állapította meg a friss pénzforgalmi statisztikák kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank adatai szerint ugyan a múlt év utolsó negyedében azonosított, 19,1 ezer visszaélés 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, azok értéke 24,8 százalékkal, 457,3 millió forintra emelkedett.
Utóbbi összeg ugyanakkor – mutatott rá az MNB közleménye – továbbra is eltörpül a teljes forgalomhoz képest, így a hazai kártyás infrastruktúra továbbra is kimagaslóan biztonságosnak tekinthető.
A visszaélések értékének emelkedése mögött a jegybank kommentárja szerint elsősorban a visszaélések szerkezeti átrendeződése, illetve ezzel párhuzamosan a kevésbé pénzforgalmi vetületű pszichológiai manipulációra és megtévesztésre alapozott esetek terjedése áll. Ezt jól alátámasztja, hogy – csak a negyedik negyedéves adatokat figyelembe véve – az adathalászathoz, illetve személyi azonosítók lopásához köthető esetek száma közel háromszorosára, 544-re ugrott egy év alatt, a kimutatott összeg pedig csaknem duplájára, 19 millió forintra nőtt.
A pszichológiai manipulációval elkövetett visszaéléseknél – amikor a csalók valamilyen módon ráveszik a kártyabirtokosokat az egyedi azonosítóik megadására – pedig 16-ról 727-re ugrott az esetszám éves összevetésben, a kimutatott érték pedig 0,2-ről 149,2 millió forintra duzzadt.
Eközben az internetes vásárlási tranzakciókhoz köthető csalásoknál 7 százalékkal (16,5 ezerre) csökkent a regisztrált esetek száma, miközben a károk értéke 24,3 százalékkal, 253,4 millió forintra esett vissza. A kártyás visszaélések legnagyobb része viszont továbbra is a határon átnyúló tranzakciókhoz kötődik: 2021-ben a kimutatott kárérték 95,8 százaléka ezekhez kapcsolódott.
Az erős ügyfélhitelesítésre vonatkozó szabályok szigorítása nyomán ugyanakkor megváltozott a leírt kár viselésének megoszlása is.
A múlt év utolsó negyedében leírt kár 25,8 százalékát már a kártyabirtokosokra terhelték,
miközben egy évvel korábban még 10,9 százaléknál járt ez az arány: a kibocsátókra (bankokra) és elfogadókra (kereskedőkre) jutó kárhányad viszont érezhető mértékben csökkent.
