Nem az euró fogja a magyar fejlettséget meghatározni, hanem a gazdaságpolitika minősége – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter Az ösztönző állam – sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett konferencián. A tárcavezető ezzel utalt az Eurostat múlt heti közlésére, miszerint tavaly a magyar gazdaság megelőzte az euróövezethez tartozó Portugáliát, amivel szerinte megtörtént a kanyarban előzés, egyúttal jelentős elmozdulásnak nevezte, hogy a magyar fejlettség 2021-ben elérte az uniós átlag 76 százalékát.

A tavalyi évről elmondta, nehéz akkor válságról beszélni, amikor a foglalkoztatottság és a reálbérek is emelkedtek. Az is megjegyezte, hogy a lengyel és magyar gazdaság is az EU-átlag fölött növekedett, pedig ez a két ország nem kapta meg a helyreállítási alap forrásait.

Fotó: Facebook

Bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha a magyar és a lengyel kormány a neki járó forrásokat megkapja

– fejtegette a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezért is jelentős eredmény a tavalyi 7,1 százalékos gazdasági növekedés.

Varga Mihály szerint viszont az infláció új kihívást jelent, úgy fogalmazott: „elszoktunk attól, hogy az inflációról beszéljünk”, ugyanakkor azt is hozzátette, nemcsak hazánk esetében, az egész világon hasonló tendencia figyelhető meg. Példaként emelte ki, hogy a német gazdaságban vagy Amerikában is rekordinflációt mértek, sőt, a balti államokban még a magyarnál is magasabb az árnövekedési ütem.

A tárcavezető az árnyomást azzal magyarázta, hogy a koronavírus-járvány alatt a kereslet nem esett vissza, majd amikor megtörtént az újraindulás, a kínálat nem tudott lépést tartani. Ez pedig az energiaárak drasztikus emelkedésében jelent meg. Emlékeztetett, hogy 2020 márciusában negatív csúcsot döntött az olaj ára, most már 115 dollár. A tárcavezető szerint az importált infláció ellen a legnehezebb küzdeni, de úgy számol, az év második felében mérséklődhet Magyarországon.

Beszélt az árstopokról, amelyek 2-3 százalékkal tudták lejjebb húzni a fogyasztóiár-indexet. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ezek csak átmeneti intézkedések lehetnek, a májusi határidő meghosszabbításáról nem szólt, pusztán annyit mondott, érdemes lesz ezeknek az intézkedéseknek a tapasztalatait áttekinteni. Ugyanakkor elismerte, hogy nincsen ingyenebéd, látják ők is, milyen „kitüremkedések” vannak.

Szokatlan formái a szabályozói szerepnek, de segítettek, hogy az energiaárak emelkedését csillapítsák

– állapította meg tárcavezető.

A rezsicsökkentésről elmondta, hogy az EU-ban nálunk a legolcsóbb a villamos energia és a földgáz lakossági ára, s Európában is csak Szerbiában kerül kevesebbe. Most Európában gondolkodnak, hogyan tudnák ezeket a terheket mérsékelni. „Van, aki előregondolkodott” – tette hozzá.

„Sokkal jobban örülök neki, ha Szabó József kezében vannak állampapírok, mint ha a Templeton birtokolná”– mondta a miniszter az államadósság finanszírozásáról, jelezve, hogy az a 2010-es 3 százalékról 25-re emelkedett. Példaként mutatott rá, hogy Japánban a 200 százalékos államadósság javarészt lakossági finanszírozású.