Akkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárlóerő-paritáson számolva már utolérték a hazai keresetek a német fizetéseket – ezt Karácsony Zoltán, a HRPortal álláspiaci szakértője mondta a VG-nek. Ismertetése szerint hazánkban egy egyéni vállalkozó szakmunkás havi szinten már egymillió forint bevételre tehet szert, ennek tetemes részét megtarthatja a kedvező adózási formáknak, például a katának köszönhetően. Ez pedig szinte megegyezik azzal, amit Németországban szintén szakmunkásként meg lehet keresni, az unió egyik legfejlettebb országában a kékgalléros munkavállalók egymillió forintnak megfelelő eurót vihetnek haza havonta.

Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló

Bár az alkalmazottak esetében még nagyobb a különbség (a németeknél 600–700 ezer forint a havi kereset, Magyarországon 300–400 ezer között mozog), egyáltalán nincs kizárva, hogy ennél kisebb legyen a differencia, főleg, hogy a hazai építőiparban még mindig sokan feketén kapnak fizetést.

Nem látom, hogy ennyit lehetne keresni Magyarországon

– árnyalta a VG-nek a képet Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak itthon van munkaerőhiány, ami felhajtja a béreket, hanem Németországban is, mivel ott is demográfiai válság van, és a német fiatalok előszeretettel mennek tovább más országokba. Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem helyes összekeverni a szakmunkásokat a katás vállalkozókkal, akiknek jókora költségeik vannak, tehát a valóságban jóval kevesebb tiszta jövedelemre tesznek szert. Németh László elmondta,

van olyan munkatársa, aki Németországba jár dolgozni, ahol egy magyar vállalatnál ácsként keres óránként 15-16 eurót, egy német cégnél azonban ennél többet is kaphat.

Azt azonban elismerte, hogy a munkaerőhiány miatt itthon is nagyon megnőttek a keresetek egyes szektorokban, és szerinte biztos, hogy tovább emelkednek majd, ugyanis a munkaerőhiány nem fog enyhülni, sőt! Az Iposz elnöke szerint az ukrán helyzet rendeződése után várhatóan még kevesebb lesz a szakember itthon, a háború sújtotta országot ugyanis valakinek újjá kell építenie.

De nemcsak az építőiparban, hanem más ágazatokban is jelentősen csökkent az elmúlt években a bérszakadék. A folyamatosan úton lévő kamionsofőrök Magyarországon nettó 700–800 ezer forint között keresnek, bár itt azért még megvan az elmaradás, Nyugat-Európában 1,5 millió forint körüli bért kínálnak. A fehérgalléros munkavállalóknál lehet már versenyképes bérekkel találkozni, a HRPortal szakértője itt a magyar IT-szektort emelte ki, amelynek hatalmas lökést adott a világjárvány: sokkal rugalmasabbak lettek a szervezetek a távmunka jóvoltából, emiatt ma már az országhatárok sem számítanak.

Így egyre többször fordul elő, hogy magyar fejlesztők nyugat-európai projektekbe dolgoznak be – nyugati bérért –, és ez húzza felfelé a magyarországi informatikusok fizetését is

– magyarázta a szakember.

Mindez pedig oda vezetett, hogy HR-esek rendszeresen arról panaszkodnak, magyar főállást már sok jó fejlesztő nem is vállal, legfeljebb külsősként projektmunkát, mert nyugati megbízók felé kacsingat. Ennek köszönhetően szenior szoftverfejlesztők ma már bőven havi nettó egymillió forint feletti fizetést kapnak.

Karácsony Zoltán szerint azok járnak a legjobban, akik a nyugati határszélen laknak, ahol a határ közelsége eleve feljebb löki a kereseteket. A Kisalföldön a mezőgazdaságban a precíziós gépeket (például traktor, kombájn) kezelő munkavállalók nettó 400 ezer forint körüli fizetésre számíthatnak, mivel a magyar gazdáknak a burgenlandiak által kínált bérekkel kell felvenniük a versenyt.

A helyzet még annyival is kedvezőbb, hogy az osztrák bér a magyarországi megélhetési költségekkel párosul.

A szakértő úgy látja, az, hogy egyre kisebbek a különbségek a nyugati és az itthoni fizetések között, már elég indok, hogy sokan hazatérjenek, és ha a világgazdasági helyzet miatt lejtmenet jönne, akkor elképzelhető egy hazaáramlás is. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak a gazdasági helyzet függvénye a hazatérés, sokféle élethelyzet és stratégia van: aki már családdal van kint, nagyon kicsi eséllyel jön haza, főleg ha a gyerekeket ott iskolázta be.

Fotó: VG