Egymás után vágják vissza az orosz–ukrán háború miatt a szakértők és a nemzetközi szervezetek az idei növekedésre vonatkozó előrejelzésüket, abban azonban szinte minden vélemény megegyezik, hogy ismét a magyar GDP-bővülés lehet az egyik legmagasabb a régióban. Legutóbb a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adta ki a térségre vonatkozó prognózisát, amelyben azt valószínűsítette, hogy Kelet-Közép-Európában holtversenyben Magyarország és Lengyelország érheti el idén a legmagasabb növekedést. Az IMF szerint mindkét országban 3,7 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék, miközben a szomszédos országokban a növekedés üteme ennél kisebb lehet: 

Szlovákiában 2,6, Csehországban 2,3, Romániában pedig mindössze 2,2 százalékkal bővülhet a gazdaság. 

Hasonlóan látja az idei kilátásokat a Capital Economics is: 

a legnagyobb londoni elemzőház március végén kiadott prognózisában Magyarországon, Romániában és Lengyelországban is 3,5 százalékos, Csehországban 3 százalék körüli gazdasági növekedést vár 2022 egészére. 

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az idén is éllovas is maradhat a magyar gazdaság, de ez nem szükségszerű, és a mostani változékony helyzetben nehéz is ilyen kijelentést tenni – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, utalva a rendkívül bizonytalan gazdasági környezetre. A szakember emlékeztetett, hogy 

az elmúlt években a lengyel és a magyar növekedés volt a legmagasabb a térségben, és úgy látja, az idén is ez lehet a helyzet, bár megjegyezte, hogy az orosz–ukrán háború tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

Ezzel együtt várakozásai szerint idén a magyar GDP 3,9 százalékkal bővülhet, sőt az első negyedéves növekedés biztosan erőteljes lesz, és ha ez nem fékeződik nagyobb mértékben, akkor nincs kizárva az 5 százalékos vagy esetleg ennél némileg magasabb GDP-dinamika sem. 

Sokkal-sokkal erősebb lesz a növekedés, mint amit az IMF vár

– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő arra a sokak által elkövetett hibára hívta fel a figyelmet, hogy statikusan visszavágják a növekedési adatokat, ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy a tavalyi évről van egy nagyon erős áthúzódó hatás, ezenfelül pedig az év első két hónapjában nagyon jó adatok érkeztek a gazdaságból. Szerinte a 3,7 százalékos GDP-bővülés akkor jönne össze, ha az év második felében recesszióba fordulna a gazdaság. „Erre egyáltalán nem számítok, nem látok recessziós indokot” – húzta alá az elemző, aki szerint továbbra is tele vannak megrendelésekkel a különböző szektorok: 

az iparban 26, az építőiparban pedig 95 százalékkal nőtt a szerződésállomány februárban, emellett a lakosság egy 1200 milliárdos transzfert kapott, amely az idén a magas infláció ellenére is stabilan tartja a fogyasztást.

Suppan Gergely jelezte, hogy a cseh és a szlovák gazdaság tavaly is szenvedett, az autóipar ugyanis mindkét országban nagyon hangsúlyos, az iparágat pedig alaposan megfogta a globális csiphiány. Magyarország ezt a hatást ki tudta védeni, mert rengeteg feldolgozóipari kapacitás épült ki az elmúlt években, s ezek képesek voltak ellensúlyozni a csiphiányból fakadó problémákat. Emellett az elemző arra is rámutatott, hogy az árstopoknak is van szerepük abban, hogy idén is a magyar növekedés lesz a legmagasabb a térségben, szerinte a magas fogyasztóiár-index jelentősen visszaveti a vásárlóerőt. Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a béremelkedési ütem, mint Magyarországon, miközben mindkét országban magasabb az infláció. De például Lengyelországban is hiába nőnek erőteljesen a fizetések, ha közben a gázárakat elengedték – magyarázta az elemző. Regős Gábor pedig úgy látja, hogy a magas beruházási ráta mellett az erőteljes béremelkedésnek és a kormányzat növekedésösztönző politikájának is köszönhető, hogy a magyar gazdaság tavaly is az egyik legmagasabb bővülést produkálta a régióban.