Még nem ismerjük a részletes GDP-adatokat, de a vártnál erősebb év eleji számokban (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 8 százalékos) ugyanaz a hatás jelenhetett meg és okozhatott meglepetést az elemzők számára, mint 2021 végén: a koronavírus-járvány két éve alatt született kormányzati, főképp beruházási döntések valójában csak most jutottak el a megvalósítás fázisába. 

Magyarország a negyedik a növekedési rangsorban az Eurostat szerint

Lengyelország után a második legnagyobb növekedést érte el éves bázison a magyar gazdaság a régióban – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az Eurostat-adatok megjelenése után.

Érdemes visszaemlékezni, hogy a pandémia 2020-as begyűrűzésekor felállított Gazdaságvédelmi Alap költései elérték a 4000 milliárd forintot, amelynek több mint kétharmadát, alsó hangon mintegy 3000 milliárdot felhalmozási és felújítási jellegű kiadásokra különített el a kormány, ennek hatására gigantikus, a GDP 7,8 százalékának megfelelő hiány jött össze a büdzsében. Ám hiába születtek meg ezek a nagy horderejű döntések, az állami infrastrukturális projektek megvalósítása a tervezéstől a közbeszerzésen át a kivitelezés megindításáig rengeteg időt vesz igénybe, tehát a gazdaság élénkítésébe sem tudtak bekapcsolódni.

A csúszásra jó példa a 2020 novemberében a Magyar Közlönyben megjelent, kiemelt társadalmi igényekre vonatkozó, közútfejlesztésekről szóló kormányhatározat, amely összesen 157 milliárd forintot különített el a vidéki úthálózat rekonstrukciós munkálataira, ebből éves bontásban a legnagyobb összeget, 108 milliárdot 2021-ben terveztek elkölteni. A Magyar Közút Útinform adatai szerint ugyanakkor a kormányhatározatban nevesített útszakaszok közül több felújítása valójában csak az idén indult, sőt a 24-es főút szentendrei szakaszán, vagy az ország fontos, kelet–nyugati irányú tranzitútvonalának számító 52-es főút nagyobb részén még el sem kezdődtek a munkálatok.

 

Mindig mindenben van valamilyen késlekedés – ezt már Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke mondta a VG-nek a járvány alatt meghozott kormányzati költekezésekről. Szerinte nagyon ritka a gazdaságban, hogy egy döntés hatása azonnal megjelenjen, példaként emelte ki, hogy az infláció elleni lépéseknek is kell minimum fél-egy év, mire érdemben visszafogják az árak emelkedését. Egyúttal megerősítette, hogy valóban az idén jelenthetnek meg a reálgazdaságban az elmúlt évek kiadásai.

Tavaly is hasonló volt a mintázat, annak ellenére, hogy a gazdaság szépen növekedett, sőt, több évtizedes rekordot döntött, a kabinet továbbra is maximálisan igyekezett kihasználni az uniós fiskális szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret, tulajdonképpen ezzel kívánta megalapozni a következő évek növekedését. A GDP-arányos, 6,8 százalékos tavalyi deficit annak fényében pedig kifejezetten magasnak tűnik, hogy a lengyel kormány ugyan a magyarhoz nagyon hasonló hiánypályával számolt, ám a hazainál jóval kisebb, 1,8 százalékos deficittel zárta az évet, úgy, hogy eközben a bruttó hazai termék bővülése is kisebb volt (5,9 százalék).

Talán ennek is a következménye, hogy már tavaly év végén elkezdte visszafogni a beruházásokat a kabinet, amiről Kovács Árpád a VG-nek úgy vélekedett, hogy ezek a lépések találkoznak a Költségvetési Tanács 2022-es büdzsével kapcsolatos észrevételeivel. A KT ugyanis 2021-ben, a növekedés beindulásával párhuzamosan már azt javasolta, hogy feleslegesen ne terheljék a költségvetést előkészítetlen projektek, elsősorban azokat indítsák el, amelyek már megfelelő állapotban vannak, így az elnök szerint ez a valóságban nem jelent a beruházásoknál csökkentést. 

Arra a kérdésre, hogy a deficit lefaragása miatt mégis mekkora visszaesés jöhet esetleg a fejlesztéseknél, jelezte, hogy a magyar beruházási ráta nagyon magas szinten van, itt nem lát problémát. 

A realitásokhoz való alkalmazkodás szándékát látom, a realitás azonban a háborúval gyökeresen megváltozott

– fogalmazott Kovács Árpád, aki kitért arra is, hogy az összes általa ismert tanulmány Magyarország esetében az idén 4 százalék fölötti növekedést jósolt. Szerinte ha a második negyedévben is meglesz a 6 százalék körüli bővülés, akkor még egy gyengébb második fél évvel is tarthatónak tűnik ez az ütem.