A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi ülésén 50 bázispontos kamatemelésről döntött, így az alapráta immár 5,90 százalékon áll.
A döntés hátteréről és a monetáris politika aktuális kérdéseiről hamarosan Virág Barnabás, a jegybank alelnöke tart háttérbeszélgetést, amelyről a VG-n is beszámolunk.
A szakember nemrég azt mondta, az elmúlt két hónap rendkívüli körülményei mellett meghozott 100 bázispontos növelést követően megfelelő opció lehet az ütem nagyjából felével folytatni. Megjegyezte, az a következő hónapokban – hasonlóan régiónk más országaihoz – nálunk is emelkedhet, ám úgy véli, erre nem indokolt a kamatok hasonló tartományba történő növelésével reagálni. Legutóbb 2012 novemberében volt ilyen magas az alapkamat Magyarországon, igaz, akkor kamatcsökkentő periódusban volt az MNB, most pedig szigorú kamatemelési ciklust folytat.
„Fontos megérteni, hogy egy kamatdöntés nem a holnapot befolyásolja, másfél-két évre előre kell gondolkozni. Azzal, hogy folytatódik az effektív ráta emelése, szigorodnak a kondíciók, a jegybank hosszabb távon fékezi az inflációt” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, hiába tűnik úgy, hogy lassul a kamatemelési ciklus, valójában hosszabb ideig tart majd, magasabb szinten tetőzhet a két érték, ami szigorúbb monetáris politikát eredményez. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője kijelentette,
a szigorítást mindenképpen indokolja a gyenge forintárfolyam és az emelkedő infláció. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jegybank nem akar túlszigorítani, mivel azzal lassítaná a gazdasági növekedést.
A mai lépéssel visszaállt a normál piaci körülmények között követett korábbi ütemezés, így augusztusra zárkózhat fel az alapkamat az egyhetes szintjéhez, és akkorra befejeződhet a külföldiek által nehezen értelmezhető jegybanki kettős kommunikáció – értékelte az MNB döntését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette, Virág Barnabás korábbi nyilatkozata szerint ez valahol a kamatemelési ciklus tetején történik meg, ami azt jelenti, hogy a csúcs időben messzebb lesz, mint azt ma sokan gondolják. Ráadásul a szakember szerint ez a kamatszint tovább is – az Amundi alapforgatókönyve szerint 2023 végéig – maradhat fenn.
Az MNB ma visszatért a korábbi, óvatosabb ütemű kamatemeléshez, amivel kitolhatja az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat összezárását, így a kamatemelési ciklus hosszát is. Erre szükség lehet a vártnál tartósabb infláció és a forint gyengülő trendje miatt. Így viszont tovább fennmaradhat az a kettős kommunikáció, hogy miközben a jegybank szinte kizárólag az alapkamatról beszél, a hazai gazdaság szempontjából az egyhetes betéti kamat az irányadó
– jelentette ki Kiss Péter.
A forint már a kamatdöntés előtt gyengülő pályára került az euró ellenében, majd a döntést követően átlökték a 395-ös vonalon és alig negyed óra alatt 397 közelébe került, a 400-as szint, és az azon túli rekord mélypontok felé tartva.
A nemzetközi színtérről most nem kap támogatást a magyar fizetőeszköz árfolyama, mivel maga az euró is ismét nyomás alá került a dollár keresztben az uniós állam- és kormányfők döntését követően, amely még az idén embargó alá vonná az Oroszországból érkező olaj 90 százalékát. A forint egy hete még 383 körül járt, de a budapesti kamatemelések lelassulásának kilátása gyengébb szintekre sodorta.
Az MNB alelnöke a forint árfolyamáról: nem egy pillanatfelvétel alapján kell megítélniVirág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az alapkamat emelésének hátteréről és a monetáris politika aktuális kérdéseiről tartott tájékoztatót. |
Amennyiben az alapkamat emelése havi 50 bázispontos, az egyhetes betéti kamatszint emelése havi 30 bázispontos ütemben folytatódik, várakozásunk szerint a két kamatszint 7,9 százalékon, szeptember végén tetőzhet – közölte Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője.
Az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év közepére a 7,50%-os csúcsig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, amely nyár végén zárulhat össze – értékelte az adatokat Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A szakember várakozásai szerint az év második felében ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó.
Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számítunk, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy 2023 után visszatérhet a 2-4 százalékos toleranciasávba. Így a jövő év végére 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat, annak érdekében, hogy a lassuló gazdasági környezetben kevésbé fékezze a növekedést a kamatszint, miközben az infláció egy jelentős része amúgy is kínálati oldali
– mondta Horváth András.
