A Magyar Nemzeti Bank 14 órakor teszi közé, hogy mennyivel növeli az 5,40 százalékon álló alapkamatot, ám az elmúlt egy hét kommunikációjából arra lehet következtetni, nem folytatja a 100 bázispontos emelési ciklust. Virág Barnabás alelnök azt mondta, az elmúlt két hónap rendkívüli körülményei mellett meghozott 100 bázispontos növelést követően megfelelő opció lehet az ütem nagyjából felével folytatni. Megjegyezte, az infláció a következő hónapokban – hasonlóan régiónk más országaihoz – nálunk is két számjegyű tartományba emelkedik, ám úgy véli, erre nem indokolt a kamatok hasonló tartományba történő emelésével reagálni.

MNB alapkamat emelés növekedés business ideas concept with blue bokeh background with graph icon analysis display
Fotó: Shutterstock

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője 60 bázispontos emelkedést vár, ám szerinte a piacoknak az alapkamatnál most fontosabb a csütörtökön közlendő egyhetes betéti ráta, hiszen az befolyásolja érdemben a bankközi kamatkörnyezetet.

Fontos megérteni, hogy egy kamatdöntés nem a holnapot befolyásolja, másfél-két évre előre kell gondolkozni. Azzal, hogy folytatódik az effektív ráta emelése, szigorodnak a kondíciók, a jegybank hosszabb távon fékezi az inflációt

– mondta Virovácz Péter. Hozzátette, hiába tűnik úgy, hogy lassul a kamatemelési ciklus, valójában hosszabb ideig tart majd, magasabb szinten tetőzhet a két érték, ami szigorúbb monetáris politikát eredményez.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője kijelentette,

a szigorítást mindenképpen indokolja a gyenge forintárfolyam és az emelkedő infláció.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a jegybank nem akar túlszigorítani, mivel azzal lassítaná a gazdasági növekedést. Szerinte az infláció elsősorban kínálati oldalú, azaz a monetáris politika csak korlátozottan képes befolyásolni. Azt viszont kérdésesnek tartja, hogy a szigorítás üteme miként alakul júniustól, az új inflációs adatsor megjelenése után.