Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az átlagkereset növekedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta az előző év márciusit.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, ami 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év márciusit.

2022.03.11. PNH kft. PR anyag: "Ma már több, mint 10 éve az Ön megbízható partnere az acél világában. Kompetenciáink: Lézervágás / Vízvágás / Hajlítás / Hegesztés / Felületkezelés Elsősorban szériagyártásra specializálódtunk, pontosabban komplett projekt lebonyolítás széria termékek esetében a mi asztalunk, beleértve ez alá a vonatkozó beszerzési és logisztikai feladatok átvállalását is. Teljes körű rendelékezésre állást ajánlunk partnereink számára."Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

Több mint 20 százalékkal nőttek az első negyedévben a keresetek

Az év első három hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő emelkedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés magyarázzák.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció ágban volt a legmagasabb (810 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (308 000).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 561 600, a nők esetében 454 200 forint volt, ez a férfiaknál 22,7, a nőknél 18,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 449 500, a költségvetésben 431 900, a nonprofit szektorban 483 300 forintot ért el, ami 12,5, 14,6, illetve 33,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül. 

A reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért 8,2 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 382 000 forint volt, ez 14,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 266 000 forintot tett ki, 15,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 

Nemcsak januárban emeltek a cégek, egyre több munkavállalónak fizetnek béren kívüli juttatást

Gyorsult az átlagkeresetek előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme márciusban. A rendszeres keresetek emelkedésének dinamikája arra utal, hogy a béremelések az idei évben nemcsak januárban történtek meg, több cég ezeket a későbbi hónapokban hajtotta végre – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem rendszeres keresetek (például prémiumok) növekedése azt mutatja, egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében. 

A mai adatból az is kiderül, hogy a keresetek emelkedése a magas infláció ellenére továbbra is meghaladja a pénzromlás mértékét, azaz a reálbérek nőnek, ami serkenti a fogyasztást

– mondta az elemző, aki szerint a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme kismértékben tovább emelkedhet: bár a legtöbb cégnél márciusra vélhetően már lezajlottak az idei bértárgyalások, a növekvő infláció és munkaerőhiány ezt ott is kikényszerítheti majd, ahol eddig nem történt meg. Állami oldalon pedig szintén szükség van több ágazatban a béremelések folytatására a munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében – írta kommentárjában Regős Gábor.