A jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését – közölte a Költségvetési Tanács (KT), amely megállapította, hogy a költségvetési törvényjavaslat tervezete az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő – 4,1 százalékos – gazdasági növekedéssel számol a rekordmagas foglalkoztatás további emelkedése, a keresetek gyors ütemű növekedése, a háztartások fogyasztása, az állóeszköz-felhalmozás érdemi bővülése, valamint a termelékenység javítása révén.
A KT megítélése szerint a várt gazdasági növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása elkerülhető lesz.
A KT támogatja az egyensúly javítására, a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést. Pozitívan értékeli azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. A Költségvetési Tanács úgy látja, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételoldali intézkedések – különösen az extraprofitadók révén –, miközben a kiadásoldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javulásához.
A kiadásoldali intézkedések végrehajtása – a családok jövedelmének csökkentése nélkül – feltétlenül szükséges a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához.
„A külső és belső makrogazdasági egyensúlyi pozíciónk javítása csakis a kiadásoldali lépések minél gyorsabb részletezése és megvalósítása mellett következhet be.”
A KT helyes lépésnek tekinti, hogy 2023-ban a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,5, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik. A költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve a tervezett adóváltozások és a kiadások csökkenése részletesen kidolgozásra, majd végrehajtásra kerül. A tanács tudomásul veszi, hogy a 3 százalékot meghaladó államháztartási hiányt az EU-s és a hazai szabályok 2023-ra is lehetővé teszik. A KT szorgalmazza a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik.
A törvénytervezet 8,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol 2022-ben, ami jelentősen meghaladja a 2021. évi 5,1-es mértéket.
A bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések hatásai már megjelennek a tervezett bevételekben, de ezek részletes alátámasztása a tervezetben nem szerepel. Ezt a Költségvetési Tanács megítélése szerint a törvényjavaslat benyújtásakor – összhangban az adótörvények tervezett módosításával – pótolni szükséges.
A kiadások azt tükrözik, hogy 2023-ban is a költségvetés fókuszában a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Ezeken túl jelentős szerepet kap a hon- és rendvédelem és a menekültek megsegítése.
A KT megállapítja, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje tartós marad, és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8-re mérséklődik. A tanács ennek elérését a makrogazdasági és költségvetési pálya alapján teljesíthetőnek tartja.
A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 30 913 milliárd forint, amely a 2021. évi előzetes teljesítésnél 23,7, a 2022. évi előirányzatnál 21,7 százalékkal nagyobb. A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 9210,2 milliárd forint, az általános forgalmi adóé ebből 7061,4 milliárd. A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 33 265,2 milliárd forint, a 2022. évi előirányzatnál 16,5, míg a 2022. évi várható teljesítésnél 7,1 százalékkal nagyobb.
Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán közölte, a költségvetési törvényjavaslatot kedden nyújtja be az Országgyűlés elnökének.
