Ha ez egy hosszan tartó válság lesz, és nem csak egy technikai akkor Magyarországon is érdemben lassulhat a gazdaság teljesítménye – erről beszélt a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután az elmúlt hetekben sötét felhők jelentek meg a fejlett gazdaságok fölött.
Az inflációs feszültségek erősödése és az erre adott szigorító lépések hatására hónapról hónapra nő a valószínűsége annak, hogy a 70-es évek olajválságát idéző visszaeséssel nézzen szembe jövőre több OECD-tagország.
A Financial Times múlt héten közölt, amerikai közgazdászok körében végzett kutatásában a megkérdezettek csaknem 70 százaléka reálisnak tartotta az esélyét, hogy 2023-ban recesszióba süllyed az Amerikai Egyesült Államok.
Mindez egyébként egybecsengene azzal a történelmi tapasztalattal, amelyről még május elején Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a VG konferenciáján beszélt , miszerint az elmúlt száz évben hétszer kúszott 5 százalék fölé az a tengerentúlon, ebből öt alkalommal a rá következő évben rögtön recesszió következett, ami nem túl jó előjel annak fényében, hogy az Egyesült Államokban az idén 7,4 százalékos átlagos inflációs várakozás van érvényben. Bár a magyar gazdaság szempontjából nem feltétlenül az amerikai kilátások a meghatározók, az tény, hogy 1990 óta, amikor az USA-ban krach volt, Magyarország nem tudta elkerülni a visszaesést sem 1991-ben (bár más okból), sem 2009-ben, sem 2020-ban.
A hazánk szempontjából sokkal fontosabb gazdasági partner, Németország szintén példátlan ársokkal néz szembe, utoljára ötven éve, az 1973-as olajválság idején mértek ilyen mértékű drágulást Európa egyik legfejlettebb országában, és ami igaz volt az amerikaiaknál, itt is elmondható: amikor 5 százalék fölé ment a fogyasztói árak emelkedése, a GDP-csökkenés is törvényszerűen bekövetkezett (1975-ben, 1982-ben és 1993-ban is.) A Bundesbank legfrissebb várakozása szerint az idén 7,1 százalék lehet az átlagos infláció mértéke.
Mindenesetre Virovácz Péter úgy látja, a végtelenségig nem tudunk ellenállni a külső sokkhatásoknak, mivel Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, és ez várhatóan jó ideig így is marad.
Azt nem mondom, hogy recesszióba süllyedünk, de a valószínűsége megnő annak, hogy Magyarország is stagnálásba vagy negyedéves csökkenésbe váltson
– figyelmeztetett, ám hozzátette azt is, hogy egyelőre nagyon erősek a belső tényezők, főleg a beruházás és a fogyasztás oldaláról.
Szerinte amíg ezek a motorok nem fulladnak ki, addig kicsi a valószínűsége egy magyar recessziónak. Ennek esélyét egy külső visszaesés mellett is 50 százaléknál kisebbre jósolja.
Az ING Bank elemzője arról is beszélt, hogy azért is nagyon nehéz a mostani helyzet, mert választaniuk kell a kormányoknak: csak próbálják megvédeni a gazdaságot egy lazább fiskális és monetáris politikával – ami eleve pörgeti az inflációt –, vagy eközben a drágulás ellen is küzdjenek. „Elemzője és gazdaságpolitikusa válogatja, hogy ki mit tart veszélyesnek. Hosszú ideje hangoztatom, hogy ezt a nagyon laza monetáris és fiskális gazdaságpolitikai környezetet nem szabad tovább fenntartani. Ennek ugyanis egy recessziós kiigazítás az ára, akár euróövezeti, akár globális szinten” – hangsúlyozta a közgazdász. Ugyanakkor úgy látja: mivel egy recesszió túl nagy kockázatot jelentene, ezért szerinte az lesz a gazdaságpolitikai reakció, hogy még több pénzt adnak a lakosságnak, védekezésül a magas infláció ellen, megint csak táplálva a túlkeresletet. Ennek azonban nyilvánvaló ára lesz, ami egy hosszabban tartó, magasabb inflációval járó időszakot vetít előre – jósolta Virovácz Péter.
