Adózás és háború: Mi lesz veled, filmipar? – VG Podcast

A koronavírus-járvány a globális filmipart ledöntötte a lábáról, hiszen a szigorú pandémiás korlátozások miatt több országban le kellett állni a forgatásokkal. Magyarországot is elérték ezek a nehézségek, de példaértékűen gyorsan magára talált a hazai gyártás. A Covid két éve alatt a hazai ipar szinte folyamatosan működött, folyamatosan készültek filmek. Jelenleg azt lehet tapasztalni a mozikban, hogy egymásnak adják a kilincset a magyar premierfilmek. A koronavírus-járvány alatt a forgatások ugyan nem álltak le, de a  filmszínházak zárva voltak, ezért a bemutatók feltorlódtak. 

Ki kell emelni, hogy a magyar filmgyártás ez alatt az idő alatt 218 milliárd forintos forgalmat tudott generálni, ami Európa egyik legerősebb filmes országává tette hazánkat. Egyedül az Egyesült Királyság előzte meg Magyarországot e téren. A koronavírus leküzdése után azonban jött az újabb válság, amellyel a hazai filmeseknek is szembe kellett nézniük.

Az amerikaiak félnek a háborútól

A Nemzeti Filmintézet gyártási igazgatója, Pesti Ákos a VG Podcast vendégeként arról beszélt, az amerikai filmesekre is kihat, hogy Magyarország szomszédságában háború dúl. Elmondta, hogy egy amerikai producer, amikor ránéz a térképre, nagyon közelinek láthatja az eseményeket, s kicsit aggódhat amiatt, hogy a sztárokat és a stábot egy háborús övezetbe küldje. Pesti Ákos elmondta, az amerikaiaknak el kell magyarázni, hogy Magyarországon nincs háború. Szerinte a tengerentúli producerek átlátják a helyzetet, ha ebbe segítenek nekik, és ilyenkor már nem félnek ide hozni a produkciókat. 

Azt is látni kell, hogy Kelet-Közép-Európában hatalmas a verseny a hollywoodi produkciókért, Csehország, Lengyelország és Magyarország is csábítja az amerikai filmeseket. A versenyben Magyarország vezet, hála a 2000-es évek elején bevezetett filmtörvény adózási és adminisztrációs könnyítéseinek. Hollywood már ismeri és szereti hazánkat, prioritást élvezünk, amikor kiválasztják a következő forgatási helyszínt. Ennek ellenére nem minden stáb ide jön forgatni, tíz filmből, nagyjából három forog Magyarországon.

Ennek több oka is van, egyrészt a stúdiókapacitás, másrészt a szakemberhiány. A magyar filmes szakember Amerikában jó hírnek örvend, ezért szeretnek velük dolgozni az érkező csapatok. Emellett azonban a hazai filmesre a magyar filmeknek is szükségük van, tehát munka van bőven, a szakemberek viszont egyelőre lassabban jönnek ki az iskolákból. A stúdiók befogadóképességének fejlesztése természetesen idő- és pénzfüggő, de Magyarország ezen is dolgozik. Példának lehet hozni a fóti stúdió fejlesztését.

Módosul a hogy adóznak majd a filmesek?

A katás adózási forma tökéletes volt a filmiparnak. Egy egyszerű és olcsó foglalkoztatási formát kínált több terület szakembereinek is, a filmgyártásba pedig szinte minden területről érkeznek dolgozók. Egy filmhez kellenek ácsok, lakatosok, asztalosok, sminkesek, fodrászok, és ezek még csak a kisegítő szakmák. Számukra a kata biztosította azt a lehetőséget, hogy akár párhuzamosan több film mellé szegődve vállalhassanak több munkát. Egyelőre nem látszik, milyen alternatívát kapnak ezek a szakmák, nélkülük viszont a filmélet meg fog állni. Természetesen említeni lehet itt még a vágókat, vágóasszisztenseket, színészeket, operatőröket, fotósokat és így tovább. A filmes szakemberek folyamatosan több produkcióban is dolgoznak, ezért az alkalmazotti jogviszony az ő foglalkoztatásukra nem ad lehetőséget.

Mindezek mellett Pesti Ákos úgy látja, hogy lesz alternatíva a szakmák számára, és a kata igazságtalan volt. Szerinte az még belefér, hogy egy 350 ezer forintos havi (4,2 millió forint éves) fizetés után valaki 600 ezer forintot adózzon egy évben, de az nem tartható, hogy 10-20 milliós éves bevétel után szintén 600 ezer forint adó kerüljön az államkasszába. Peti Ákos szerint ez a változás most nagyon nehéz lesz, és még nem látszik egyértelműen az új irány, de biztos benne, hogy a filmipar ezzel is meg fog birkózni, és a magyar filmek továbbra is ott lesznek a filmvásznakon.