Régi igazság, hogy ha váratlanul ér egy gazdaságpolitikai döntés, próbáljuk meg akkor is megérteni a kormány szándékát, amikor azzal nem feltétlenül tudunk azonosulni. Most viszont hideg fejjel se képesek sokan zöld ágra vergődni: a kisember felháborodását leginkább az táplálja, hogy egy nemzeti kormány miként hozhat kellemetlen helyzetbe több százezer kisvállalkozót egyetlen nap leforgása alatt, ráadásul év közben.

Itt az új katatörvény

Érthető szempont a gazdasági kabinet részéről, hogy 

ne okozzanak több kárt az államnak azok a bújtatott foglalkoztatás révén adóoptimalizálásban jeleskedő cégek,

amelyek a nekik dolgozókkal szembeni elvárásokat úgy fogalmazzák meg, mint klasszikus esetben egy munkáltató a munkavállaló felé, csakhogy az utóbbit a költségek lefaragására törekedve rákényszerítik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti elszámolásra.

Hirtelen döntéshelyzetbe került a 450 ezer katás többsége, hiszen a nagyobb részük számára mérlegelési szempont sem marad, hogy a körön belül folytassák. Automatikusan megszűnik a jogosultságuk, ha

  • nemcsak magánszemélynek számláznak, hanem cégeknek is,
  • vagy ha eleve nem főállású vállalkozók, mellékállásban katáznak vagy bt.-sek.

Így viszont több százezer kisvállalkozónak a nyári szünidő közepén új adózási formát kell választania, amely szerint szeptembertől folytatja majd a tevékenységét. A mostani kínálatot ismerve azonban egyelőre nincs olyan opció, amely hasonlóan vonzó lehetőség lenne, mint a

Takarító, Kata
Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap

Minden a matekon múlik

Ha valaki eddig 500 ezer forintot keresett katás vállalkozóként, abból 450 ezer forint maradt meg tisztán, míg – egy egyszerűsített 2022-es bérkalkulátorral is könnyen megállapítható – klasszikus munkaviszonyban, a bruttó-nettó alapján (kedvezmények nélkül) 332,5 ezer forint.

Ha az egymilliós keretet is kimaxolja valaki, még drasztikusabb a különbség: 950 ezer versus 665 ezer forint.

Innen nézve a hagyományos munkaviszonyban lévők joggal mutogatnak a túloldalra, hogy az ő munkabérüket miért terhelje többszörös Ugyanakkor a másik oldalon gyakran elhangzó észrevétel a kata mögött kirajzolódó vállalkozói edukáció gondolata: olyanok is sokan vállalhatónak tartották az éves 600 ezer forintos közterhet, akik minden más esetben inkább a feketegazdaságban lavíroznának.

És mivel a kata nemcsak kedvező, hanem adminisztrációs szempontból is könnyen menedzselhető, az edukáció eredményeként innen könnyen léphet tovább az adott vállalkozó a kiva (kisvállalati adó) vagy egy társas vállalkozás, például egy kft. alapítása felé.

Tüntetés a kata ellen

Miközben a keddi nap folyamán tüntetők lepték el Budapest utcáit, a Margit híd forgalmát is megbénítva, példátlan gyorsasággal fogadta el a kata új szabályait a parlament.

Perceken belül be is futott a VG-hez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) gyorsértékelése, amely szerint elsietett, a kisadózókra nézve méltatlan a kata módosításáról szóló törvényjavaslat.

A VOSZ további egyeztetéseket javasol az érintettekkel. A szövetség szerint akár az adónem kivezetésének eltolása, akár a magasabb adóteher is beleférhet, ha az végső soron nem veszélyezteti több százezer kisvállalkozó megélhetését.

Parragh
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hétfőn úgy fogalmazott a VG-nek, hogy kissé erőteljes lett a kata módosítása. Kijelentette: az MKIK egyetért abban a kormánnyal, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adózása az eddigi formájában fenntarthatatlanná vált. Abban viszont van vitájuk, hogy az új törvényt már szeptembertől bevezethetik.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) sem hallgatott:

egyes részszabályok észszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva új adónemet, valamint a törvényjavaslat által szabott szeptemberi határidő 2023. január 1-jére módosítását javasolja a BKIK.

Több mint 300 ezer regisztrált vállalkozójával a BKIK az ország legnagyobb gazdasági kamarája. Bár a katatörvény-módosítással elfogadott új szabályokra már nem lehetett hatással, a következő hetekben-hónapokban jó alapja lehet az egyeztetéseknek a múlt héten indított online katás konzultáció, ha nyitott az egyeztetésekre a kormányoldal.

Mentőöv a katás vállalkozóknak?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról beszélt a parlamentben, hogy az új szabályozás a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.

Ezzel még nincsenek kint azok a vízből, akiknek szeptember 1-jéig át kell gondolniuk, újra kell szervezniük az eddigi életüket, az viszont kapaszkodó lehet nekik, hogy Tállai azt is megjegyezte:

Azoknak, akik nem tudják folytatni a katát, más kedvező adózási módot fog ajánlani a Pénzügyminisztérium és a kormányzat. Úgy gondolom, az új rendszer igazságos lesz.

Tanár, Kata
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld

Kata helyett átalány?

Amíg a PM államtitkára által bedobott „kedvező adózási mód” nem körvonalazódik, az átalányadózás választása tűnik kézenfekvőnek, ha az adott vállalkozó patyolattisztán folytatná eddigi tevékenységét. Ehhez azonban, egyelőre nagyon úgy tűnik, sokkal mélyebben a zsebbe kell nyúlni.

A kata és az átalányadózás közti különbségeket taglalva dr. Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértője kiemelte:

Tekintettel arra, hogy több százezres lehet az adózói kör, amely az új szabályok miatt kiesik a kata adónem alól, kérdés, hogy számukra megfelelő alternatíva-e az átalányadózás választása.

Rámutatott, hogy az idei év vonatkozásában az átalányadózás választására a jogszabálytervezet 2022. október 31-ig biztosít lehetőséget. A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a NAV augusztus 15-ig teszi közzé az ismert menetrend szerint. Nyomatékosította:

többmilliós jövedelemtől eshetnek el az áttérni kényszerülők.

A fentiekből látható, hogy magas jövedelem esetén az átalányadózás mellett az adókötelezettség jóval magasabb, mint a kata esetén. 

Az új törvény elfogadásával 17,4 millió forint maradna a katás vállalkozónál, szemben az átalányadózó vállalkozásokkal, ahol ugyanakkora árbevétel mellett mindössze 13,536 millió forint.

A vezető adószakértő hangsúlyozta: a fenti példa természetesen nem számol azzal, ha a kata esetén 40 százalék mértékű különadó fizetése is felmerül, vagy az átalányadózó egyéni vállalkozó nem főállású, így minden esetben az eset összes körülményei alapján kell megítélni a helyzetet, de valószínűsíthető, hogy sok esetben az átalányadózás választása jóval terhesebb lesz az adózókra.

Mi az átalányadó lényege?

Nincs »igazi« költségelszámolás, azaz nem a költségszámlák alapján történik az adó alapjának a csökkentése, hanem törvény által elismert költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ

– mutatott rá a Billingo online számlázó blogja, amely még tavaly ősszel foglalkozott a témával, annak apropóján, hogy 2022-től kedvezően változott az átalányadó. A lényeg az, hogy a bevételt a meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja, és ez után kell megfizetni az adót.

Például 90 százalékos költséghányadnál 12 millió forint bevételig nem kell szja-t fizetni, de tízből kilencen így sem járnak jobban, mint ha az eddig ismert formájában folytathatnák a katát.

Több előzetes kalkuláció szerint az eddigi 5-10 százalékos adóteher után 30-35 százalékos elvonással kell számolni, ami még ma is egy jobb használt autó árának felel meg. A mostani euróárfolyam és inflációs környezet mellett ezt kevesen engedhetik meg maguknak.  

Kinek kedvez az átalány?

Elsősorban annak, akinek nem jó már a kata, mert például kapcsolt vállalkozástól szerezne bevételt, vagy egy adóalanytól több mint hárommillió forint értékű megrendelést teljesítene. Vagy akinek kevés a költségszámlája. 

Néhány konkrét példával élve az új katatörvény híján is reális opció lehetne az átalányadózás akár az ügyvédeknek vagy az állatorvosoknak is, akik közül sokan tettek szert katásként jóval átlag feletti jövedelemre. 

A szellemi foglalkozásokat űző szabadúszók, grafikusok, műfordítók vagy egyetemi óraadók viszont jellemzően más ligába tartoznak, akárcsak a virágboltosok vagy a takarítók. Az viszont közös bennük, hogy a Tállai András által mentőövként bedobott új lehetőségre látatlanban is kíváncsiak.