A kivételes eljárásban tárgyalt indítványt 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az előterjesztő Pénzügyminisztérium szerint azért kellett új szabályozást alkotni, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések szerint egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették a munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a dolgozókat és a tisztességes adózókat is megkárosították.

Az „új kata”

  • évi 18 millió forintos bevételi határig lesz igénybe vehető,
  • a mértéke havi 50 ezer forint lesz,
  • csak a lakosságnak szolgáltató, értékesítő, főállású egyéni vállalkozók választhatják (a bt.-k nem),
  • azaz a kisadózó vállalkozóknak – a taxisok kivételével – csak magánszemélyektől származhat bevételük, cégektől nem,
  • az sem választhatja majd a katát, aki ingatlant ad bérbe, illetve üzemeltet.

A taxisokat azért mentesítették – olvasható a minisztériumi közleményben –, mert esetükben a szolgáltatás jellegéből adódóan kivitelezhetetlen lenne, hogy kizárólag a lakosságnak szolgáltassanak.

Az új előírások néhány hét múlva, szeptember 1-jén hatályba is lépnek, a választásáról szóló nyilatkozatokat pedig legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.
Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Nekik több idejük lesz az átállásra, ők ugyanis október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

Azoknak, akik nem tudják folytatni a katát, más kedvező adózási módot fog ajánlani a Pénzügyminisztérium és a kormányzat. Én úgy gondolom, hogy az új rendszer igazságos lesz

mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben, képviselői felszólalásra válaszolva.

Budapest, 2020. július 1.Szavaznak a képviselők a napirendről az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 1-jén.MTI/Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A Niveus Consulting Group elemzése szerint kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja, és a jövőben is a kata szerint fog adózni, ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. Érthető a törvényjavaslat célja, hogy kiszorítsák azokat, akik – sokszor bonyolult céghálókon keresztül – visszaélnek ezzel a szabályozással, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók számottevő részének, a takarítótól kezdve az autószerelőig, ha szétszórva is, de vannak céges ügyfelei. Márpedig a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető katajogosultsága.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) abban egyetértett a kormánnyal, hogy a kata a jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált, abban viszont már volt vitájuk, hogy az új törvényt már szeptembertől bevezetik. Parragh László kamarai elnök a VG-nek azt mondta, a javaslat illeszkedik abba az irányba, amelyet az MKIK eredetileg javasolt, ámkissé erőteljesre sikerült.Az MKIK kalkulációi szerint az új törvény hatására a mintegy 450 ezres katás adózói kör nagyon erősen lecsökken. 

A kata átalakítása miatt Budapest belvárosában tüntetés zajlik, és több érdekvédelmi szervezet is tiltakozását fejezte ki, köztük a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Az intézkedést az ellenzéki pártok is élesen kritizálták, a visszavonását sürgették, és egyebek mellett azt mondták a parlamenti összevont vitában, hogy ez egy durva megszorítás, százezreket hoznak vele kilátástalan helyzetbe, és a törvény a feketegazdaságba tereli a kisvállalkozókat.

Más fontos döntések is születtek kedden az Országgyűlésben

A katatörvény elfogadása mellett 

  • a képviselők – a hiány változtatása nélkül – módosították a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, amelynek zárószavazása jövő héten várható,
  • újraválasztották a monetáris tanács tagjává Kardkovács Kolost,
  • és elfogadták a gazdasági bizottság javaslatára azt a politikai nyilatkozatot, amely az ország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szól.