A jelenlegi piaci árak mellett már nem volt tovább fenntartható a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában

mondta a VG érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, hogy miért kellett hozzányúlni a 2012 óta változatlanul működő lakossági energiaárakhoz.

2022.06.02. Győr Interjú A költségvetési tanács vezetőjével Kovács Árpád Fotó: Nagy Gábor NG Kisalföld
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

Tartósan magas energiaárak

Az Állami Számvevőszék korábbi vezetője szerint minden jel arra utal, hogy tartósan magasan maradhatnak a jövőben az energiaárak a világpiacon, emiatt tartani lehetett attól, hogy még nagyobb lyukat üt a költségvetésben a rendszer működtetése, ami már így is tetemes: a büdzsé oldaláról 600 milliárdos, míg az állami tulajdonú szolgáltató vállalatok felől mintegy 400 milliárdos veszteség keletkezett, így összességében 1000 milliárdos terhet jelentett az államkasszának. A várható szabálymódosításokkal mindenesetre sikerülhet idén a hiányt kordában tartani, szerinte a bevételek és a gazdasági teljesítménye is jónak ígérkezik, de a vártnál magasabb is pluszbevételt jelent a büdzsének.

Ugyanakkor a jövő év már nehezebb kérdés: Kovács Árpád érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét, ugyanis az költségvetés tervezése óta eltelt három hónapban jelentősen megváltoztak makrogazdasági feltételek.

A költségvetés 4,1 százalékos növekedéssel számol jövő évre, miközben a prognózisok zöme sokkal inkább 2 és 3 százalék közötti ütemet valószínűsít, az inflációt pedig az előrejelzések 7-9 százalék közé helyezik, szemben a büdzsé által felvázolt 5,2 százalékkal. Mindezek az elmozdulások pedig közvetlenül érintik az államadósság alakulását. 

Határozott lépések

A KT elnöke szerint a uniós forrásokról szóló megállapodás aláírása rendkívül jelentőséggel bír az államháztartás szempontjából.

A kormány ennek irányába határozott lépéseket tett, amit mi üdvözülünk

 – húzta alá Kovács Árpád.

A átalakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy érthető a kormány szándéka, ugyanakkor szerinte kisebb lendülettel kellett volna nekivágni a kérdés rendezésének.

Megjelent a kata módosításáról szóló törvény

Miután Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a kisvállalkozók tételes adója (kata) módosításáról szóló törvényt, hétfő éjjel meg is jelent a Magyar Közlönyben a jogszabály. Ez rögzíti, hogy a kata eddig ismert formája augusztus 31-vel megszűnik, az új katához cégek már nem, csak egyéni vállalkozók csatlakozhatnak. Utóbbiak is csak olyanok lehetnek, akik a lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat, vagy értékesítenek árut – kivéve a taxisokat, akik számára nincs ilyen változás. Lényeges módosítás, hogy az eddig éves szinten 12 millió forintos bevételi határ 18 millióra emelkedik, a közteher pedig egységesen havi ötvenezer forint lesz.