Hosszan részletezte Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában, miért döntött a kormány arról, hogy hozzányúl a rezsicsökkentéshez és katához. A kormányfő azzal indokolta a nagy horderejű döntéseket, hogy a háború nemcsak a frontokon zajlik, hanem a gazdaságban is, ennek a része az árak emelkedése, ez pedig megkérdőjelez mindent, amihez eddig hozzászoktunk.
A rezsicsökkentés fenntartása volt a tét
Harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettük
– utalt a miniszterelnök a rezsicsökkentésre. A kormányfő szerint ha nem így tettek volna, akkor a teljes rezsicsökkentést meg kellene szüntetni. Megismételte azt a korában ismertetett adatot, hogy a háztartások háromnegyede az átlagfogyasztás alatt található. Ugyanakkor hangsúlyozta, aki az átlag felett fogyaszt, annak a piaci árat kell fizetni, vagy ha tudja, próbálja visszafogni a fogyasztását. A miniszterelnök szerint a háború előtt belefért, hogy mindenkinek a rezsicsökkentett árat adják, de most nem fér bele.
Mint ismert, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy augusztus elsejétől az átlagos mérték felett fogyasztóknak nem áll rendelkezésre a rezsicsökkentett energiaár. Ennek sávhatára a villamosenergiánál 210 kilowatt, a földgáznál 144 köbméter havonta. Az átlagfogyasztó a rezsivédelem mellett 7750 forintot fizet áramért havonta, a gázért 15 833 forintot, tehát az efölötti rész után kell a piaci árat megfizetni. A nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják a gázt, ugyanakkor például a kisgazdaságok már régóta piaci árat fizetnek.
Nem bír el az ország 450 ezer katást
Orbán Viktor a módosítását is megindokolta, szerinte a mostani körülmények között egész egyszerűen nem bír el az ország 450 ezer katást. Emlékeztetett, hogy mi volt a kezdeti szándék, ám idővel a cégek kihasználták a helyzetet, és egyre inkább a foglalkoztatás alternatívájaként kezdett el működni a rendszer. Jelezte, hogy vannak más kedvező adózási formák, mint a kiva vagy az átalányadózás, az érintettek szeptember 25-ig nyilatkozhatnak, hogy milyen adónemet választanak. (A szóba jöhető opciókról itt olvashat.) A miniszterelnök egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy 150 ezer katást elbír az ország, 450 ezret nem, tehát a kormányfő is úgy számolt, hogy nagymértékben csökkenhet az adónemben lévők száma, a VG korábban szakpolitikai forrásokból úgy értesült, hogy a valós szám 70-80 ezer fő körül lehet.
