A régóta emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt megugró infláció egyre többeket fenyeget energiaszegénységgel az Európai Unióban, sokkal súlyosabb krízist előidézve a Covid–19-járvány következményeinél – derül ki az Eurofound tavaszi, a lakosság körében végzett felméréséből. 

Energiaszegénységgel érintett az a háztartás, amely tartósan, hosszabb távon nem tudja megfizetni azt az energiamennyiséget, amely szükséges a megfelelő életminőség fenntartásához, például nem tudja megfelelő hőmérsékletűre fűteni a lakását.

100,Euro,Banknote,On,A,Gas,Burner.,The,Concept,Of
Fotó: Shutterstock

A lakosság 16 százaléka számolt be arról a tavaszi hónapokban, hogy hátralékban van a rezsiszámlákkal. Magyarországon ez az arány alacsonyabb volt az uniós átlagnál, a válaszadók 13,8 százaléka esett késedelembe a számlafizetéssel.

A Covid–19-válság eltörpül az ársokk mellett

Már nem a járvány, hanem az elszabaduló energia- és élelmiszerárak, valamint a számlák kifizetése okozza most a legnagyobb félelmet az egész EU-ban. A háztartásokat érintő nehézségek jóval meghaladják a koronavírus-járvány okozta problémákat: 

az emberek 53 százaléka számolt be arról 2022 tavaszán, hogy megélhetési nehézségei vannak. Ez az arány egy évvel korábban, a Covid-válság legnehezebb hónapjaiban még csak 45 százalék volt. Az infláció, ezen belül az Európa legtöbb országában emelkedő energiaárak minden korosztályban nagyobb anyagi nyomás alá helyezik az embereket, mint amilyet a koronavírus alatt bármikor is tapasztaltak.

Míg a járvány alatt többen kényszerültek munkahelyváltásra, vagy átmenetileg lecsökkent a munkaidejük, így a bérük is, az energiaválság egyelőre nem vezetett tömeges elbocsátásokhoz, mégis nagyobb megélhetési terhet jelent.

Egyre borúlátóbbak az emberek

A lakosság válaszaiból kiderül: egyre többen félnek attól, hogy nem tudják fizetni a számlákat a következő hónapokban, sok háztartás már a tartalékait éli fel, így tartva a lépést a rezsidíjakkal.

A számlák befizetésével kapcsolatos nehézségekre számít a következő hónapokban azoknak a háztartásoknak csaknem a negyede, amelyek eddig problémamentesen tudták fizetni a számlákat. 

Összességében a lakosság 45 százaléka tart attól, hogy rövid időn, vagyis már három hónapon belül további fizetési nehézségei adódnak. A már hátralékkal küzdő háztartásoknak pedig a háromnegyede biztos benne, hogy helyzete belátható időn belül nem javul.

Az üzemanyagárak tetemes emelkedése az autósok harmadát érinti érdemben, korlátozva a gépkocsihasználat lehetőségét.

Magyarország a szerencsésebbek között

Az energiaválság Görögországban a legsúlyosabb: a háztartások fele nem tudja fizetni a közüzemi számlákat. Ezzel szemben a legkevésbé a dánoknak okoz gondot a magas költség, mindössze 7 százalékuk számolt be elmaradásról.

A magyarok válaszaiból kiderül, hogy idehaza kevesebben tartottak a tavasszal attól, hogy nem tudják fizetni a rezsiköltségeket, mint az uniós átlag. A régióban ráadásul elsősorban nemcsak az elszálló energiaárak, de az erősen dráguló élelmiszerek is hozzájárulnak a jövedelmi helyzet romlásához.

A magyarok alig több mint 8 százaléka számít arra, hogy sokkal nehezebbé válik a megélhetése. Ez az arány a dél-európai országokban meghaladja a 20 százalékot, sőt Görögországban a lakosság közel harmada látja anyagilag kilátástalannak a következő hónapokat.

Hosszú távon is nehéz időszak vár a családokra

Az Eurofound arra a következtetésre jutott, hogy a Covid–19-válságot követő optimizmust gyorsan letörte az energiaválság. Várhatóan azokat a háztartásokat, amelyek valamilyen okból anyagilag kiszolgáltatottak, egyre inkább fenyegeti az energiaszegénység, vagyis a rezsiköltségek megfizetésével kapcsolatos hosszú távú nehézségek. A kormányzati támogatások – áfacsökkentés, árstop, segélyek – csak rövid távon nyújtanak segítséget. Hosszú távon az energiafelhasználás csökkentése lehet a kiút a globális krízisből. 

Az infláció a legfrissebb előrejelzések szerint év végéig még biztos nem csökken, sőt a következő hónapokban tovább gyorsul a fogyasztói árak emelkedése.