BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fény az alagút végén: újra van miben bízniuk a pályázati pénzre váró cégeknek

Következetesen szigorú az utóbbi időszakban az uniós pénzek elosztásánál a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Ez a meg nem valósuló projektek után akár több százmilliárd forintnyi visszahulló forrást is eredményezhet, amelyekért újra versenyezhetnének majd a cégek. Az a rémhír pedig nem igaz, hogy üres a kassza, az elmúlt hetekben ugyanis a 2014–2020-as és a 2021–2027-es ciklus terhére is sorozatosak a kifizetések, mind támogatás, mind előleg formájában.

Minden jel arra utal, hogy vészmegoldást talált az átmeneti forráshiányra a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Pedig az elmúlt hónapok másról sem szóltak, minthogy a 2014–2020-as uniós ciklus már kifutott, a 2021–2027-es időszak pedig csak lassan indul csak be, így alighanem jó darabig várniuk kell a beruházni, fejleszteni vágyó cégeknek az újabb támogatási programokra.

A bértámogatásban a FÉMÉPÍTŐ Fémszerkezet Gyártó és Szerelő Kft. is részesült, 8 személyt tudnak így foglalkoztatni.
Fotó: Török János/Dél-Magyarország

Nem ül ölbe tett kézzel az intézményrendszer

Bár már küszöbönáll a megállapodás a Magyarország és az Európai Bizottság közti vita rendezésére, amelynek a kohéziós alapok és a helyreállítási pénzek folyósítása is a tétje, az intézményrendszer tagjai láthatóan nem ülnek ölbe tett kézzel a brüsszeli hírekre várva. Korábban nem látott, következetes szigort lehet tapasztalni – nemcsak a már elnyert források terhére a megvalósítás tartalmát tekintve, hanem már a támogatási pénzek odaítélése terén is.

A VG birtokába jutott dokumentumok szerint például a Miniszterelnökség uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkársága több ízben is elutasította a támogatói döntés elleni kifogásokat. 

Pedig számos olyan – néhány, vagy akár csak egyetlen ponttal a bíráláskor meghúzott vonal alatti – termelő-gyártó cég próbált beruházástámogatáshoz jutni a Ginop Plusz 1.2.3-ban, amely az előző (2014–2020) vagy akár a még korábbi (2007–2013) ciklusban is sikeresen valósította meg pályázatait. Az ráadásul a rutinosabb pályázóknak is fejtörést okozhatott, hogy egyes esetekben másképp bírálták el az ISO-tanúsítványt, ha itthon, illetve külföldön akkreditálták, de a megújuló energiás vállalások elfogadása is rostálta a mezőnyt.

 Csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul

A szándék egyértelmű: nem cél mindenáron kiszórni a fejlesztési forrásokat, ehelyett arra törekszik a kiíró, hogy csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul, nemcsak az adott cég lép vele szintet, hanem nemzetgazdasági vetületben is hozzájárul a hatékonyság, a versenyképesség növeléséhez.

Míg egy-egy pályázó esetét önmagában vizsgálva nyilvánvalóan rossz hír az elutasítás, hiszen más forrásból kell előteremteni a tervezett beruházás finanszírozását, a reálgazdaság egészét nézve örvendetes, ha több százmilliárd forintnyi visszahulló forrás keletkezik.

Így ugyanis lesz egy második esély támogatáshoz jutni olyan népszerű célokat tekintve, mint az ipari ingatlanok létesítése, gépvásárlás – vagy akár az energiahatékonyság javítása napelemes rendszer létesítésével, esetleg hőszigeteléssel. 

Jön a pénz: támogatás és előleg is

 

Az a rémhír sem állja meg a helyét, hogy üres a kassza 

 

– derült ki Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetőjének gyűjtéséből. A szakember arról számolt be a VG-nek, hogy a 2014–2020-as és az új, 2021–2027-es ciklus keretében is folyamatosak ugyanis a kifizetések, mind a támogatások, mind pedig az előlegek tekintetében. 

Nemcsak az 50-100 millió forintos kifizetések pörögnek, hanem az akár nyolcszázmillió és egymilliárd forint közötti összegűek is. Mindezt néhány gyakorlati példával alátámasztva, ilyen a

  • Ginop-1.2.3 (kapacitásbővítés kombinált hiteltermékkel),
  • Ginop-1.3.3 (beszállítói integrátorok támogatása) és a
  • Ginop Plusz 1.1.2 (Magyar Multi Program) is. 

Lízing- és hitelkonstrukciók

Az ECC ügyvezetője szerint mindez remélhetőleg erős alap a folytatásra, miközben sokan attól tartottak, hogy a következő egy-másfél évben alig lesz támogatási pénz.

A pályázatok néhány hónapos esetleges hiánya idején a beruházásokat tervező kkv-k a kedvezményes lízing- és hitelkonstrukciók igénybevételével tervezik fejlesztéseik finanszírozását

– mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc. Kifejtette, hogy ezek a termékek jellemzően 10-25 százalék önerővel, egyedi futamidővel, euróban és forintban is elérhetők. A mostani turbulens gazdasági környezetben pedig az sem egy utolsó szempont, hogy rugalmasan, változó vagy fix kamatozással, egyedi ajánlat alapján is lehet szerződni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.