Európai uniós szintű válságkezelést sürgetnek az európai műtrágyaipar szereplői. A háború és az Oroszországgal szemben hozott szankciók tovább súlyosbították az energiaválságot. A régóta tartósan magas, és várhatóan tovább emelkedő földgázárak miatt az európai műtrágyaipar jelentős versenyhátrányba került – közölte az ágazatot képviselő európai szövetség.
A Fertilisers Europe rámutatott, hogy példátlan válsággal néz szembe a műtrágyapiac, mivel több mint 1000 százalékkal emelkedett egy év alatt az ágazat számára legfőbb energiahordozó, a földgáz ára. A termelési költségek 90 százalékát a földgáz adja.
Az energiahordozóért az európai szereplőknek több mint tízszer többet kell fizetniük, mint az Egyesült Államokban. Ez a piaci versenyben jelentős hátrányt okoz és veszélybe sodorja az élelmiszer-biztonságot is.
Az EU-t okolják a legnagyobb gyártók
Az európai ágazati érdekképviselet arra figyelmeztette az uniós döntéshozókat, hogy az Oroszországból érkező földgáz importját, így a kontinens energiafüggőségét nem lehet a műtrágyagyártás tönkretételével csökkenteni.
A Fertilisers Europe arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak sürgősen felül kell vizsgálnia energia- és földgázpolitikáját annak érdekében, hogy az európai mezőgazdasági termelés biztonságát fent lehessen tartani és a gyártók ne a kontinensen kívül folytassák működésüket.
Leállások jelzik, mekkora a baj
A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy több üzem leállásra, vagy a termelés jelentős visszafogására kényszerül az energiaválság miatt.
Az üzemek leállása az iparág melléktermékét, a szén-dioxid hozzáférhetőségét is korlátozza, aminek tovagyűrűző hatása más iparágakban is komoly gyártási nehézségekhez vezet.
Veszélyben a sör
A sörgyártók is jelezték: az energiaválság műtrágyaiparra gyakorolt katasztrofális hatásainak ők is áldozataivá válnak. Félő, hogy a szénsavas italokhoz szükséges, kevés ideig tárolható, így azonnali felhasználást igénylő szén-dioxid-előállítás a műtrágya gyártásának visszafogásával azonnali ágazati katasztrófához vezethet a söriparban is.
A Politico arról írt, hogy a brit kocsmatulajdonosok, a lengyel sörgyártók és a kisüzemi sörfőzdék a műtrágyapiaci feszültségek hírére pánikba estek. A gyárak mellett a vendéglátást is érzékenyen érintené egy komolyabb piaci krízis.
Súlyos éhínséghez vezet a szankciós politika
Gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válhat a világ legnagyobb részén a műtrágya, ha a földgáz ára nem csökken, vagy az ágazat nem kap uniós mentőövet.
Összességében a szakmai szövetség a szankciós és energiapolitika azonnali megváltoztatását látja az egyetlen megoldásnak.
A műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben. A jelenlegi terméshozamok töredékét tudnák csak betakarítani a gazdálkodók műtrágyázás nélkül. Ráadásul a szer használatára, kedvező hatásának kifejtésére csak nagyon korlátozott időszak áll rendelkezésre.
A világ legnagyobb műtrágya-előállítója Oroszország, ám szintén a szankciós politika miatt az orosz műtrágya korlátozottan értékesíthető a világpiacon, ráadásul a szállítás is jelentős nehézségekbe ütközik.
Az árakban is visszaköszön a válság
A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a globális műtrágyahiány önmagában árfelhajtó hatású, vagyis a piaci krízis tartósan magas szinten tarthatja az alapanyagok, és gyakorlatilag minden élelmiszer árát. Ráadásul a legszegényebb országokban jelentősen nő az éhezők száma, de a fejlett gazdaságokban is terhet jelent a dráguló élelem, immár a közepes keresetű háztartásokban is.
A műtrágyapiaci válság egyelőre nem érződik az árakban, de a következő hónapokban minden bizonnyal megjelenik a fogyasztóknál is.
Szintén a következő hónapokban épülhet be a fogyasztói árakba az egész Európát sújtó aszály, illetve annak következményei. A VG.hu korábban arról írt, a kontinens termőterületeinek mintegy felén van érvényben riasztás a szárazság miatt. A jelenlegi előrejelzések szerint pedig a szárazság leghamarabb csak novembertől enyhülhet. A károk felmérésére és számszerűsítésére egyelőre még várni kell.
