Valóban létezik egyfajta tűzijáték-ellenesség, de ezek a hangok mesterségesen felerősítettek, nem ők a többség – erről pirotechnikai nagykereskedők beszéltek a VG-nek. A téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó piaci szereplők ezt egyrészt a napi üzletmenet tapasztalatai alapján állítják, illetve konkrét értékesítési adatokra is támaszkodnak.
Tavaly szilveszterkor ismét engedélyezett volt a pirotechnikai termékek polgári felhasználása – 2020-ban a Covid miatt ezt megtiltotta az állam –, az eladások pedig kilőttek:
körülbelül 25-30 százalékkal több tűzijáték fogyott, mint 2019-ben.
Forrásaink mindezt úgy értékelik, hogy az emberek nem fordultak el a tűzijátékoktól, a tűzijáték-ellenesség túl van kommunikálva.
A kutyások is vásárolnak tűzijátékot
Nem vitatják, hogy léteznek ellenzői a pirotechnikának, de a kép torz, mivel azok, akik nem értenek egyet a tűzijátékokkal, ennek hangot adnak, akikben viszont nincs ilyen meggyőződés, vagy akár támogatják is ezeket a termékeket,
azok nem beszélnek erről, csak egyszerűen megveszik.
„Kutyások is vásárolnak pirotechnikát. Azt mondják, fel lehet készíteni erre az állatokat, lehet rájuk vigyázni szilveszter éjszakáján abban a néhány órában, mikor durrogtatnak. Csak sokkal egyszerűbb nem törődni velük és a tűzijátékok betiltását követelni” – fogalmazott egyik forrásunk.
Sorra mondják le a tűzijátékokat az önkormányzatok
Ezzel együtt a tűzijáték-nagykereskedelem szintjén most az rajzolódik ki, hogy
az augusztus 20-i rendezvényekre tervezett tűzijátékok nagyjából a felét már visszamondták, és ez még nem a végleges állapot.
Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az 50 százalékhoz közelítő visszamondásoknak, valamint a nemrendeléseknek mi az oka. A megrendelők jelentős részét az önkormányzatok adják. Ahol eddig hosszú évek óta mindig tartottak tűzijátékot, most ott sem lesz.
Az ő döntésükben kevéssé játszhatott szerepet a tűzijátékozást ellenző kisebbségi véleményeknek való megfelelés, sokkal inkább a forráshiány gerjesztheti a folyamatot. Az általános drágulás és az energiaár-robbanás az önkormányzatok működésében is komoly nehézséget jelent, így nem csoda, hogy a rendezvényekre elkülönített büdzséket megvágják.
Arra viszont készülhetnek a helyhatóságok, hogy a megkötött szerződések időkorláton belüli (ez általában 30 nap) felbontásának
pénzügyi vonzatai lesznek.
Ezeket nem a nagykereskedők támaszthatják – nem is közvetlen velük állapodnak meg –, hanem a rendezvények szervezői. Ők például már beszerezték a szükséges engedélyeket, amelyeknek a költsége tetemes összeg.
Ezrek megélhetését fenyegeti a tűzijátékok lemondása
A tűzijátékok leállítása komoly érvágást jelent a pirotechnikai piacon dolgozó cégeknek. Pláne, hogy őket ugyancsak sújtja az inflációs helyzet, a rezsiköltségek megugrása és a gyenge euró-forint árfolyam. Az árut ugyanis zömében Kínából szerzik be. Ebben a helyzetben kell megküzdeniük azzal, hogy az éves forgalmuk jelentős részét augusztus 20-i programsorozatok szerényebb mértékben valósulnak meg.
Pedig ezek a rendezvények adják az éves bevételük mintegy 30 százalékát.
A fennmaradó 70 százalék a szilveszteri időszakra tehető. Ugyanakkor jó hír, hogy az érintett vállalkozások, amelyek néhány ezer főnek jelentenek megélhetést, jellemzően több lábon állnak, vagyis bár a mostani kiesés érzékenyen érinti őket, tömeges csődhelyzetekre nem számít a szakma.
Milliárdos piac a tűzijáték
A tűzijáték értékesítése alapvetően két területet ölel fel: az egyik a szolgáltatás megrendelése, a másik pedig a termékekkel való Az állami szervezésű eseményen felül, ami önmagában is milliárdos költségvetésű, a pirotechnikai ágazat átlagos éves forgalma kétmilliárd forintra tehető.
A visszamondások azt okozzák, hogy a megrendelt termékek készleten maradnak.
Ezek szavatossága jellemzően öt év, tehát később is felhasználhatók, ugyanakkor a cégek pénze benne áll a tűzijátékokban, ezáltal nem tudják realizálni a hasznukat.
