Valóban létezik egyfajta tűzijáték-ellenesség, de ezek a hangok mesterségesen felerősítettek, nem ők a többség – erről pirotechnikai nagykereskedők beszéltek a VG-nek. A téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó piaci szereplők ezt egyrészt a napi üzletmenet tapasztalatai alapján állítják, illetve konkrét értékesítési adatokra is támaszkodnak. 

Tüzijáték Budapest, Augusztus 20
Fotó: Ferenc Isza / AFP

Tavaly szilveszterkor ismét engedélyezett volt a pirotechnikai termékek polgári felhasználása – 2020-ban a Covid miatt ezt megtiltotta az állam –, az eladások pedig kilőttek: 

körülbelül 25-30 százalékkal több tűzijáték fogyott, mint 2019-ben. 

Forrásaink mindezt úgy értékelik, hogy az emberek nem fordultak el a tűzijátékoktól, a tűzijáték-ellenesség túl van kommunikálva. 

A kutyások is vásárolnak tűzijátékot

Nem vitatják, hogy léteznek ellenzői a pirotechnikának, de a kép torz, mivel azok, akik nem értenek egyet a tűzijátékokkal, ennek hangot adnak, akikben viszont nincs ilyen meggyőződés, vagy akár támogatják is ezeket a termékeket, 

azok nem beszélnek erről, csak egyszerűen megveszik.

„Kutyások is vásárolnak pirotechnikát. Azt mondják, fel lehet készíteni erre az állatokat, lehet rájuk vigyázni szilveszter éjszakáján abban a néhány órában, mikor durrogtatnak. Csak sokkal egyszerűbb nem törődni velük és a tűzijátékok betiltását követelni” – fogalmazott egyik forrásunk.

Sorra mondják le a tűzijátékokat az önkormányzatok

Ezzel együtt a tűzijáték-nagykereskedelem szintjén most az rajzolódik ki, hogy 

az augusztus 20-i rendezvényekre tervezett tűzijátékok nagyjából a felét már visszamondták, és ez még nem a végleges állapot. 

Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az 50 százalékhoz közelítő visszamondásoknak, valamint a nemrendeléseknek mi az oka. A megrendelők jelentős részét az önkormányzatok adják. Ahol eddig hosszú évek óta mindig tartottak tűzijátékot, most ott sem lesz. 

Tüzijáték Budapest, Augusztus 20
Fotó: Ferenc Isza / AFP

Az ő döntésükben kevéssé játszhatott szerepet a tűzijátékozást ellenző kisebbségi véleményeknek való megfelelés, sokkal inkább a forráshiány gerjesztheti a folyamatot. Az általános drágulás és az energiaár-robbanás az önkormányzatok működésében is komoly nehézséget jelent, így nem csoda, hogy a rendezvényekre elkülönített büdzséket megvágják.

Arra viszont készülhetnek a helyhatóságok, hogy a megkötött szerződések időkorláton belüli (ez általában 30 nap) felbontásának 

pénzügyi vonzatai lesznek. 

Ezeket nem a nagykereskedők támaszthatják – nem is közvetlen velük állapodnak meg –, hanem a rendezvények szervezői. Ők például már beszerezték a szükséges engedélyeket, amelyeknek a költsége tetemes összeg. 

Ezrek megélhetését fenyegeti a tűzijátékok lemondása

A tűzijátékok leállítása komoly érvágást jelent a pirotechnikai piacon dolgozó cégeknek. Pláne, hogy őket ugyancsak sújtja az inflációs helyzet, a rezsiköltségek megugrása és a gyenge euró-forint árfolyam. Az árut ugyanis zömében Kínából szerzik be. Ebben a helyzetben kell megküzdeniük azzal, hogy az éves forgalmuk jelentős részét adó augusztus 20-i programsorozatok szerényebb mértékben valósulnak meg.

Pedig ezek a rendezvények adják az éves bevételük mintegy 30 százalékát.   

A fennmaradó 70 százalék a szilveszteri időszakra tehető. Ugyanakkor jó hír, hogy az érintett vállalkozások, amelyek néhány ezer főnek jelentenek megélhetést, jellemzően több lábon állnak, vagyis bár a mostani kiesés érzékenyen érinti őket, tömeges csődhelyzetekre nem számít a szakma. 

Milliárdos piac a tűzijáték

A tűzijáték értékesítése alapvetően két területet ölel fel: az egyik a szolgáltatás megrendelése, a másik pedig a termékekkel való kereskedelem. Az állami szervezésű eseményen felül, ami önmagában is milliárdos költségvetésű, a pirotechnikai ágazat átlagos éves forgalma kétmilliárd forintra tehető. 

A visszamondások azt okozzák, hogy a megrendelt termékek készleten maradnak. 

Ezek szavatossága jellemzően öt év, tehát később is felhasználhatók, ugyanakkor a cégek pénze benne áll a tűzijátékokban, ezáltal nem tudják realizálni a hasznukat.