A termelés érezhető csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezetne vállalati vezetők szerint a gázellátás hosszabb ideig tartó zavara – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatai körében júliusban végzett gyorsfelmérés eredményeiből.
A vállalatok versenyképességét terhelő hatalmas energiaár-emelkedéseket a legtöbb cég áthárítaná az ügyfelekre, ugyanakkor
a többség fokozott mértékben szeretne végrehajtani energiatakarékossági és az energiahatékonyság növelését célzó intézkedéseket
– írták a 60 cég válaszait tartalmazó kutatásról készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott összefoglalóban.
A felmérésből az is kiderül, hogy rövid távon a vállalatok fő prioritása az energiaellátás biztosítása. A gázellátás rövid távú korlátozása a megkérdezett cégek harmada számára nem járna számottevő következményekkel, azonban 35 százalékuk a termelés csökkenésével számol egy ilyen esetben.
Egy hosszabb szünet a gázellátásban mára cégek 42 százalékánál a termelés csökkentését, több mint egyharmaduk számára a teljes leállást jelentené, 45 százalékuk elbocsátásokra is kényszerülne.
Az ipari vállalatok terén még rosszabb az arány, közel kétharmaduknak kellene lehúznia a rolót.
A vállalatok majdnem fele szerint az is negatív hatással járna, ha a beszállítóknál jelentkezne ellátási zavar, vagyis a magyarországi energiaellátás zavartalansága esetén is az energiaellátási gondok begyűrűzését várják a cégek.
A megkérdezettek több mint fele már szerződéssel biztosította idei gázszükségletét, azonban minden hatodiknak még új szerződéseket kell kötnie ehhez. A résztvevők körülbelül egyharmada nem válaszolt erre a kérdésre. A vállalatok negyedénél van vészhelyzeti terv az energiaellátás akadozása esetére, 37 százaléknál folyik ezen tervek kidolgozása, míg 36 százalék nem tartja szükségesnek ennek elkészítését.
A felmérésben résztvevők felénél idén már emelték a gáz- és áramdíjakat, további 20 százalékuknak már kilátásba helyeztek áremelést. Az emelés mértéke igen eltérő, a válaszok szerint
a gáz esetében akár 650 százalékos, a villamosenergia esetében pedig 500 százalékos ugrás is előfordult,
a medián áremelkedés a gáz esetében mintegy 210 százalék, a villamosenergiánál pedig körülbelül 160 százalék.
A vállalatok mintegy kétharmada attól tart, hogy az áremelések negatív hatással lesznek működési eredményükre, mintegy egyharmaduk ezért elhalasztaná a már tervezett beruházásokat is.
